Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
catermelés átmenetileg ugyan fellendült, de a gazdasági válság hatására mégis igen nehéz helyzetbe kerültek a termelők. A szántóföldi növénytermesztést fő üzemágként folytató bácskai parasztság két világháború közötti helyzetét, gondjait találóan összegezi a következő leírás: ,,A parasztgazdaságok a válság évei alatt még akkor is nehéz helyzetben voltak, ha adóterheiket a bolettával rendezni tudták. Nem nélkülözhették a válság évei alatt az alapvető ruházati cikkeket és felszereléseket. Ezeknek az ára azonban a mezőgazdasági termékekhez viszonyítva rendkívül magas volt, a sokat hangoztatott agrárolló nyílása a válság éveiben volt a legnagyobb. Bácska legfőbb terményének, a búzának az áráért, bár a bolettával bizonyos szinten mesterségesen tartották, feleannyi iparcikket sem lehetett vásárolni, mint az előző világháború előtti utolsó békeévben, 1913-ban" 76 . A búza terméshozamait csak műtrágyázással lehetett volna fokozni, de az ráfizetéses lett volna. Az állatok és az állati termékek árai ugyan a válság évei alatt nem estek annyira, mint a gabonaféléké, a kereslet is jó volt, de ennek fokozásához meg kellett volna változtatni az egész szántóföldi termelés szerkezetét. De az állattenyésztés alapját jelentő takarmánytermelő területek dolgában is rosszul állt a megye. Szemestakarmányt megint csak a dunamelléki és bácskai területeken lehetett eredményesen termelni. A homoki szántók csak igen szűkös takarmánybázist tudtak biztosítani. A rét- és legelőterületek együttesen 335 466 kat. holdat foglaltak el, ami több mint kétszerese volt Hajdú vármegye és Debrecen 165 971 kat. hold ilyen területének, 77 de ez sem ért sokat. Nagy része ún. ,,bürge járás", feltételes juhlegelő volt, ami azt jelentette, hogy még ez az igénytelen állatt sem tudott rajta megélni. Mindehhez kiegészítésül hozzá kell tenni, hogy a múlt század végén a mocsarakat lecsapolták, a jobb réteket, legelőket feltörték, ami véget vetett a hagyományos kiskunsági állattenyésztésnek. Kecskemét állattenyésztésére vonatkozó összeállítás tulajdonképpen az- egész Homokhátságra jellemző képet mutatja. (L. : 12. sz. táblázat.) De a Bácskai körzetben is csak a sertés ágazat fejlődött számottevően, a szarvasmarha- és a juhiétszám visszaesett. (L. : 13. sz. táblázat.) Ilyképpen a két világháború között egyedül a baromfitenyésztés fellendülése volt a megye egész területén töretlen. Kialakultak Kecskeméten és Kiskunhalason a nagy feldolgozó és felvásárló cégek, melyek ügynöki hálózata az egész Duna—Tisza közére kiterjedt. A német, angol, olasz, francia és svéd piac a magyar baromfi előtt a gazdasági válság legmélyebb pontján 76 Észak-Bácska. Monográfia. Szerk. : Dr. Gyenes Antal. (Budapest, 1972. Mezőgazdasági Kiadó.) 77 A Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 99. kötet, Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben.
