Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

kopottabb lesz a hangjuk."

33 Ugyanakkor az érsek nagy horderejű és komoly összegeket igénylő beruházások finanszírozásában igen nagyvonalú volt. De csak akkor, ha bebizonyították neki, hogy a lépés rentábilis. A rentabilitást pedig a szociális kérdés épp úgy nélkülözte, mint a felemelt korpótlék. Talán ezért foglalkozott keveset az ilyen kérdésekkel. Másfelől viszont előfordult, hogy egy kétszázhatvan tagú küldöttség élén 1912. január 21-én felkereste Serényi Béla gróf földművelésügyi minisztert s személyesen tolmácsolta a kérelmet, mely egy döntő fontosságú vízügyi probléma elintézését kérte.

34 A miniszter a legnagyobb jóindulatáról biztosította a küldöttséget. Ez természetesen bizonyos körökben emelte az érsek népszerűségét.

35 Csernoch kalocsai tartózkodásának idejére esik a görög katolikus püspökség felállítása. Ebben az érseknek is volt bizonyos szerepe. A miniszterelnök 1911. november 5-i keltezéssel arról tájékoztatja Csernochot, hogy az eddigi eredménytelenség után talán a kívánt útra terelhető egy görög katolikus magyar egyházmegye létesítésének ügye. Ezután leírja, hog}

r mérvadó vatikáni köröket magánúton értesített a tervről, továbbá egy memorandumot adott be a curiának, melyben az ügy történeti előzményeit s a lényegét részletesen ismertette. Ezeket a lépéseket s a beterjesztést a pápa és a bíbornoki testület számottevő tagjai a legnagyobb jóindulattal fogadták, — úgyszintén a király, kinek külön, kötelességszerű jelentést tett. így az ügyet sikerült kedvező kilátások mellett hivatalos útra terelni. A püspöki kar november 9-én tartandó tanácskozásán tárgyalni fogja s — tekintve, hogy Csernoch a konferenciát előkészítő bizottság elnöke — arra kéri: „hasson oda, hogy a püspöki kar az új püspökség felállítása mellett foglaljon állást."

36 Csernoch már másnap válaszol s ígéretet tesz, hogy az ügyet a püspöki értekezleten a magyar kormány intuícióinak megfelelően támogatni fogja.

37 Sőt azt is megígéri, hogy a miniszterelnökséget idejében és bizalmasan értesíteni fogja a püspökkari határozatról. Ezt november 23-i levelében meg is taszi azzal a kiegészítéssel, hogy az ügyet a nunciusnál is támogatni fogja.

34 33 KN. 1927. július 30. — ,,Apró emlékek Dr Csernoch János bíboros, hercegprímás kalocsai érdeksége idejéből." 34 KN. 1912. február 4. — Csernoch előadta, hogy a Pest megyei Ouna völgyi lecsapoló és öntözőtársulat műveinek engedélyezése és gyakorlatának szabályozása tárgyában Pest vármegye közigazgatási bizottsága végső határozatának oly megváltoztatását kérik,hogy a felső belvizeket a társaság autonóm területén keresztül ne nyíltcsatornával vezessék le, mert ez a vízjogi törvényekkel is ütközik, hanem Hartánál vezessék ki a Dunába. 35 A levéltárban találtunk egy könyvecskét, melynek első oldalán a következő szöveg olvasható: „Vasúti mozdonyfűtők és vontatási munkások országos otthona, Budapest. Tagsági igazolvány. Száma 118. Nagyméltóságú Csernoch János érsek úr, alapító tag részére. Tagsági idejének kezdete 1911. június 1. Budapest 1911. június 8. Barbaries István sk. elnök." (KÉL. I. jersz. Csernoch.) Ez a dokumentum is mutatja, hogy Csernoch a groteszk külsőségektől sem idegenkedett, ha azokat a politikai cél indokolta. 36 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — A miniszterelnök (Kuen-Héderváry) levele az érsekhez. Budapest, 1911. november 5. Hozzáteszi még, hogy az ügy iránt Benova bécsi mineras is kezdettől fogva a legnagyobb jóindulatot tanúsította. 37 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — A miniszterelnök levele az érsekhez. Budapest 1911. november 11. 38 KÉL. I. Egy.h pol. ir. — A miniszterelnök levele az érsekhez. Budapest 1911. november 27.