Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

nem érdektelen legújabbkori történelmünk alakulását illetően, hogy milyen szerepük volt Kalocsa újkori érsekeinek a politikai katolicizmus szolgálatá­ban. A levéltári anyag feltárását abban a reményben végeztük, hogy hozzájárul az 1911—1942 közötti három évtized klerikális politikai tevékenységének reálisabb megítéléséhez. A magyarországi katolikus politikai szervezkedés megindulása az 1890-es évek első felére esik. Előzménye csupán az 1847-ben alapított Szent István Társulat működése volt, amelyet „jó és olcsó" könyvek terjesztésére hoztak létre. A váltakozó eredménnyel működő — hol prosperáló, hol elszürkülő —­intézmény mellett a 80-as évek végén kisebb szervezeteket is létrehoztak, mint pl. a Szent Imre Egylet és a Központi Katolikus Kör. Ezek hasonló céllal, de vérszegény eredménnyel működtek. A 90-es évek végéig ennél több nem történt. A szocialista eszmék gyors terjedése és a „Rerum novarum" c. szociális kérdésekkel foglalkozó pápai enciklika megjelenése azonban Ma­gyarországon is megindította a keresztényszocialista szervezkedést. Ugyan­akkor létrejött és aktivizálódott a katolikus politika fundamentuma: a Néppárt. Az 1903-tól, az ipari városokban létrehozott keresztényszocialista szer­vezetek is a magántulajdon tiszteletben tartására nevelték tagjaikat. Nem a szociális problémák megszüntetését, hanem az ezekbe való beletörődést hangoztatták. De a mozgalom nem ért el sikereket, s ekkor a püspöki kar a — német mintára 1908-ban nálunk is megalakult—Katolikus Népszövetséget tolta előtérbe. Ez a szervezkedés elsősorban a kispolgári és paraszti rétegek között folyt, de valamennyi katolikus politikai szervezet összehangolásának igényével lépett fel, főleg néppárti szervezők irányításával, s azzal a beval­lott céllal, hogy a nemzetet megmentse a szemlátomást közelgő forradalom­tól. 1904-től megjelent a keresztényszocialista sajtó is. Támogatására több szervezetet hoztak létre, melyek közül a legjelentősebb a Katolikus Sajtó­egylet volt, Prohászka elnökletével. A néppárti és keresztényszocialista szervezkedés a klerikális politikai mozgalomnak egy-egy ága volt. Ezek mellett különböző társadalmi szer­szervezeteket hoztak létre, mint a Mária Kongregációt, a Szent László Tár­sulatot, a Katolikus Legényegyletet, majd az ebből kinőtt Mester egy] etet, melyeknek önállóan nem volt ugyan komolyabb jelentőségük, de a politikai szervezkedéssel karöltve alkalmasak voltak a tartaléksereg, a társadalmi bázis összefogására. A szervezkedés első hulláma mégsem ért el látványos sikereket, sőt a háború előtt kifejezetten válságba jutott. Ezen a politikus alkatú és aktivitású új hercegprímás, Csernoch sem tudott változtatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom