Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság

március 13-án vette tudomásul. Farkasnak csak 1921. június 7-én lett utóda

54 Az új kántortanító majdnem évtizedig maradt, de az egyházközség nagyon rosszul járt vele.

55 * Farkas további sorsának másfél évtizedére világít rá az a cikk, amelyet a kiskunhalasi sajtó 1936. április 25-i számában olvashatunk. Mellőzve a cikk címét és néhány bevezető mondatát, amelyből itt csak annyi az új, hogy Farkas 1936-ban 45 éves volt és Soltvadkerten született, idéznünk kell további kétharmadát a fontos részletek miatt: „Farkas János nem várta be az ellenforradalmi csapatokat, hanem az akkor még jugoszláv megszállás alatt levő Bajára ment, ahol a jugoszláv rendőrségnél állást kapott és mint rendőrbíró működött. A csempészek és az illegális határátlépők felett ítélkezett, majd a bajai háromszög kiürítése után a jugoszláv csapatokkal együtt ő is elhagyta a várost.

56 Zentára ment, ahol tanítónak nevezték ki és közben meg is szerezte a jugoszláv állampolgárságot. A vörös uralom leverése után Kalocsán felülvizsgálták a forradalmi kivégzéseket és Dunapatajon, valamint Kalocsán akkor az a hír terjedt el, hogy Farkas János juttatta a vörösök kezére a kivégzett embereket. Megállapították, hogy Farkas Jugoszláviába költözött és diplomáciai úton kérték a jugoszláv kormánytól a gyanúsított kiadását, de a kérést elutasították és a szabadkai törvényszék folytatta le a zentai tanító ellen az eljárást. Évekkel ezelőtt hallgatták ki először Farkas Jánost, aki kijelentette, hogy sohasem volt meggyőződéses kommunista. Arra a kérdésre, hogy miért menekült el Dunapatajról, azt válaszolta, hogy a vörös forradalom leverése után zavaros idők kezdődtek, nem érezte életét biztonságban és ezért átszökött az akkor jugoszláv megszállás alatt volt Bajára, ahol az édesapja is élt. A szabadkai vizsgálóbíró diplomáciai úton megküldötte Farkas János vallomását a kalocsai törvényszékhez. Kihallgatták a Farkas által bejelentett tanukat. Fekete Mihály dunapataji kisbíró kihallgatásakor azt állította, hogy Farkas János előtte eldicsekedett azzal, hogy ő juttatta akasztófára Ribári Józsefet. A kalocsai egyházi hatóság, amely Farkas ellen — aki kántor is volt — hivatalból le54 A Sajkáslakról — közel van a Duna és a Tisza torkolatához — 1017. január 24-én Pa tájra került Farkas Jánosnak Horváth Béla lett az utódja, aki Bogyiszlóiul jött. Uo., későbbi jkv. 55 Horváthtal — a 00. jegyzetünk 15. adatközlője szerint — csak akkor volt baj, ha berúgott. Ilyenkor nagy botrányokat csapott,elaludt az orgonán, karikás ostorral ment be a tanterembe, a tanulókat a gémeskúthoz kötötte vagy a gémfához kötve felhúzta: a cigányzenészeket olyan gyakran rendelte lakására, hogy a nagybőgőt azok sokszor el sem vitték. Jómóddal jöttek, — gyermekük nem volt —, de mégis elszegényedtek. 50 Bészletes szakirodalomként lásd GERGELY Ferenc—KŐHEGYI Mihály: Pécs—Baranya—Baja háromszög történelmi problémái 1918—192) között.Baja 1974.