Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság

miként ment végbe a balratolódás; hogyan történt az állam és az egyház szétválasztása valamint az egyházi javak lefoglalása ; továbbá milyen szürke volt a plébánosnak a szerepe; és végül, de leginkább, hogy a kántortanítóból lett forradalmár újta körvonalazhatóvá váljék. • A francia kommün sikertelen kísérlete után 1917 őszén Oroszországban megdöntötték a tőkés társadalmat. Az ezért folyó osztály harcban mintegy százezer magyar hadifogoly vett részt. Az ottani tapasztalatokat 1918 őszén már alkalmazták idehaza, ahol a forradalmi hangulatot nemcsak az összeomlott frontokról hazaözönlő katonák, hanem a munkások és az agrárproletárok is szították. A magyar polgári demokratikus forradalom azonban a tőkés rend megreformálásán nem ment túl, a vele való gyökeres leszámolást a proletárdiktatúra vállalta. A patajiakat megmozgatta a polgári demokratikus forradalom. Visszhangja Lukácsy István plébános följegyzéseiben maradt ránk. Lukácsy elmondta ebben, hogy a leszerelt katonák fosztogatni kezdtek, lövöldözések hallatszottak az utcákon, és a csőcselék a boltokat feltörve kifosztotta, elsősorban a zsidókét. Megjegyezte még azt, hogy „szivesebben hallgatták a szociáldemokrata lázítók beszédeit mint a templomban Isten igéjét."

4 A szűkszavú híradás elég ahhoz, hogy a helyi kilengések mögött meglássuk a forradalmiságot. Lukácsy szemléletében a forradalom valóban káros, de elkerülhetetlen velejárói, például a fosztogatások, nem különültek el a forradalom tartalmától, és ezért tőle nem tudhatunk meg bővebbet a „szociáldemokrata lázítók" beszédeiről. Antiklerikális színezetükre a plébánosnak az elillanásából lehet következteni. Lukácsy István 1874-ben született Mohácson. 1897-ben szentelték pappá, ezután a kalocsai egyházmegyében dolgozott, Bácskában is. Várady Árpád Lipót érsek 1917 nyarán Akasztóról helyezte át a pataji plébániára adminisztrátornak.

5 Plébánosi kinevezését csaknem tíz évvel később kapta meg.

6 Pasztorációja körülbelül háromezer katolikusra terjedt ki, mivel egyházilag Ordas, Bödd, Szentkirály, Érsekharta, Harta, Bojár és Állampuszta a pataji plébániához tartozott. A környéken ismert papot az első világháborúban gyakran keresték fel a másfelekezetűek is, hogy az orosz hadifogságba került i Római Katolikus Plébániahivatal. História Domus. Lapszámozás nélkül, ezért lásd Lukácsynak időrendet tartó följegyzésében. 5 Schematismus cleri partis in Hungária sitae archidiocesis Coloeensis et Bacsiensis ad annum Christi bissextilem 1930. Kalocsa (1936). 98—99. 6 Részint ugyanott, részint a História Domueban.