Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

Ózsákpuszta—Paks háromszöget kellett felszabadítania, s az akció végén Pakson egyesülni Bertáékkal.

366 A vállalkozást a Kelemen-féle karhatalmi század kezdte meg; 22-én délelőtt vonattal Adony—Szabolcsig jutottak. Támadásuk itt megtorpant, mert a vasúti síneket az ellenforradalmárok itt is használhatatlanná tették. Miután a Budapestről utánuk küldött vasúti század megjavította a megrongált síneket, ellenállás nélkül Előszállásig hatoltak. Itt csatlakozott hozzájuk Aranyos György alakulata, amely a madocsai visszavonulás óta a ,,Compó" és „Viza" őrnaszádokon tartózkodott. Még ezen az éjszakán ostrom alá vették és felszabadították Dunaföldvárt.

3fi7 23-án reggelre Berta tábori rendészéi is Dunaföldvárra érkeztek.

368 A két alakulatnak a tervek szerint 23-én a Dunaföldvár és Paks közötti területeket kellett volna felszabadítani, erre azonban — valószínűleg a Kellner-különítmény késlekedése miatt — nem került sor. A kombinált zászlóalj késlekedése, a támadás lefékezése Lajtos Géza százados (Haubrich segédtisztje) szabotázs akciójának volt az eredménye, amennyiben — amint ezt a Honig perben tett vallomásában elmondotta — vonakodott a különítménynek lőszert kiutalni.

369 Lajtos szabotálása azonban csak késleltetni tudta a Dunaföldvár és Paks közötti ellenforradalmi csoportok felszámolását, megakadályozni nem. A Berta-különítmény 24-én délelőtt Bölcskén, Madocsán, Dunakömlődön át Paksig hatolt, s még ugyanezen a napon — a „Viza" és a „Compó" segítségével — Paksot is elfoglalta.

370 Sem a parancsnokságokhoz befutott jelentések, sem Váry nem tesznek említést elesett felkelőkről, ill. vörösőrökről, ezért valószínű, hogy a támadás nem ütközött komoly ellenállásba. Madocsán pedig, ahol Tolna megyében először győzött az ellenforradalom, a vörösőrök közeledésének hírére „szövetség jött létre a kisgazdák és a Munkástanács között", a mozgalom vezetője, Gy. Keresztes János pedig kijelentette: „együtt kíván dolgozni".

371 A 24-én éjszaka megérkező kombinált zászlóalj 25-i Ózsákpuszta—Bogyiszló—Tolna szélességű támadása sem ütközött jelentékeny ellenállásba.

372 A gyors siker oka ugyanaz, mint a Kiskunlacháza és Dunavecse közötti komolyabb ellenállásba nem ütköző előnyomulásé : a Tolna megyei felkelés egyrészt kevesebb embert 366 K. BALOGH, 1969. 276. old. 367 PIA. 606. f. 2/19. ő. e. I. köt, 6. sz. távirat; HIL. MT. I. Hdt. Hdm. ir. 236/15. sz. 77/35. 202. lt-i j. és Tolna megyei Újság. 1919. nov. 15. 1. évf. 10. sz. 3. old. 368 PIA. 600. f. 2/19. ő. e. 6. sz. távirat. 369 HIL. MT. A Hőnig-per iratai. 124/2. 49. old. 370 ü. o. Zámbori Geher Gyula hagyatéka. 124/91. 434, old. és IV. Hdt. Hdm. ir 22. hdm. sz. 88/5. 130. lt-i j. 371 PIA. 609. f. 35/1919. sz. n. 1. 6. e. 9. old. 372 HIL. MT. V. 6. O. F. Karh. ir. 1919. jún. 24.111/22. 87. lt-i j. és u. o. IV. Hdt. Hdm. ir. 243. sz. 88/6. 143. lt-i j., Tolna megyei Újság. 1Ö20. jún. 19. 2. évf. 2. ösz. 3. old. és K. Balogh, 1964.192. old.