Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

tésében így kommentálta: „Ez volt az első komoly támadás, amely egész állóharccá fejlődött. Utolsó pillanatig védték az állásokat. Mindkét részről elég erős veszteségek."

347 Az ütközet résztvevője, Krajovics József Lenin-fiú visszaemlékezéseiben írja, hogy „sokan estek el a Lenin-fiúk közül".

348 Dékán István, Szamuely sofőrje 4 halottról és több sebesültről tud.

349 A felkelők sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedtek. A Vörös Újság 300 halottról szóló híradása

350 ugyan nyilvánvaló túlzás, de az ellenforradalmárok tényleges embervesztesége, mintegy 42—48 halott is

351 egyedülálló a Duna melléki ellenforradalom története során. A csatát vesztett fehéreket Kalocsáig üldözték a vörösőrök és Szamuely különítményesei, de Szőke és Peczkay késlekedése, valamint az est leszállta miatt Kalocsa elfoglalása június 24-re halasztódott.

352 A dunapataji vesztett ütközettel a Duna melléki ellenforradalom sorsa megpecsételődött. Szamuely alaptalanul tartott Kalocsa ellenállásától, s kért üteget a város ostromához.

353 Fehér ezredes is túlbecsülte a visszavonulók szívósságát. Amikor 23-án éjszaka 2 dunapataji embert küldött Kalocsára, hogy az ellenforradalmárokat rábírják a harc beszüntetésére, azok már szekérre hányták holmijukat, s vonultak a déli demarkációs vonal felé. Fehér üzenetére Horváth Lajos joghallgató, a „fehér vezérkar" ittmaradt tagja telefonon jelentette, hogy a város megadja magát.

334 A dunapataji vesztett csatán kívül a fejvesztett menekülés oka volt még az is, hogy éjfél körül Peczkay is megadásra szólította fel a várost Kiskőrösről.

355 24én hajnalban Fehér ezredes és segédtisztje, majd 8 óra körül az Internacionálét éneklő vörösőrök minden ellenállás nélkül vonultak be a városba.

356 Déltájban Szamuely és a Forradalmi Rögtönítélő Törvényszék különítménye is megérkezett.

357 A győztes akciósorozat méltó befejezése lett volna a menekülő „fehérgárdisták" bekerítése és elfogása. Ennek sikertelenségét az érsekcsanádi tengerészek parancsnoka, Győri József írja le visszaemlékezésében. Elmondja, hogy a felkelők 24-én hajnalban „100 meg 100 szekérrel" vonultak Hajós felé. A tengerészek géppuska tüzére behúzódtak 347 HIL. MT. VHP. Hdm. ir. C24/303. hdm. sz. 57/10. 140. lt-i j. 348 TJ. o. Visszaemlékezések. 131/68. (Krajovics József). 2. old. 349 TJ. o. Visszaemkékezések. 134/10. 6 (Dékán István). 2. old. 350 Vörös Űjság, 1919. jún. 27. 2. évf. 119. sz. 6. old. 351 VÁRY Albert 48 halott adatait közli (Váry, 42—43. old.), a dunavecsei járás főszolgabírója a Tanácsköztársaság megdöntése után készült jelentésében 42 főnyi veszteséget említ. (PmL. PPSKk Vm. Törvényhatósági Biz-nak Közgyűlési jkv-e. 1919. 457. sz. 28—29. old.) 352 KN. 1919. okt. 6. 43. évf. 50. sz. 2. old. 353 HIL. MT. IV. Hdt. Hdm. ir. 1919. jún. 23. 88/5. 121. lt-i j. 354 KN. 1919. dec. 31. 43. évf. 77. sz. 2. old. és WINKLER, 144. old. 355 P. LÁNYI, 41. old. 356 KN. 1919. dec. 31. 43. évf. 77. sz. 2. old. és BERNHARDT, 97. old. 357 PmL. Alisp. ir. TAGYOB. Kalocsa. 4. old. és PIA. 619. f. 1921—B. 12. ő. e. 15. old.