Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

A Duna melléki ellenforradalomba ekkor vagy a későbbiekben bekapcsolódó települések 18—19-i hangulatáról nem állnak rendelkezésünkre eseményeket részletező források. A sorozások megkezdésének fogadtatása azonban ezeken a helyeken is hasonló lehetett, mert a sorozó bizottságok megmaradt jelentéseiből tudjuk, hogy a Vörös Hadsereg szervezését a többi településben is bojkottálták. Június 18—19-én például a 2.307 lakosú Csengődön és a 11 562 lakosú Kiskőrösön 1—1 embert toboroztak, a 2 485 lakosú Páhin pedig senki sem jelentkezett.

134 A solti, dunapataji és részben a kiskőrösi, csengődi és páhi események időbeli egybeesése, az események hasonlósága látszólag ellentmond a mozgalom egészében véve szervezetlen jellegének. Valójában azonban nem cáfolja azt. Az események hasonlóságát és időbeli egybeesését az okozta, hogy ezeken a helyeken kezdődtek volna először, június 18-án a sorozások, s a többi településben általában csak néhány nappal később.

135 Az ellenforradalom elsőnek Dunapatajon győzött. Az esti gyűlésen hozott határozatok értelmében június 18-án éjszaka a „parasztok" letartóztatták a Direktórium tagjait, a község kommunistáit, és lefegyverezték a helybeli vörös őrséget is. A postát elfoglalták, a telefonvezetékeket elvágták, a községbe Budapest felől vezető országutat eltorlaszolták, és a torlaszok mellé fegyveres őrséget állítottak.

130 Az ellenforradalom területi továbbterjedése a koncentrikus körök bővüléséhez hasonlít. 18-tól Dunapatajtól számítva naponta minden irányban újabb és újabb területekkel gyarapodott. 19-én Dunapatajtól délre Homokmégy és az ún. Alsószállások (Halom, Alsómégy, Hillye, Öregcsertő), keletre Szakmar és az ún. Felsőszállások (Alsóerek, Felsőerek, Keserűtelek, Gombolyag stb.), északra Solt és Harta, nyugatra Ordas, Géderlak és a Tolna megyei Madocsa követte a kezdeményező település példáját. 20-án és 21-én déli irányban Ersekcsanádig, kelet felé a Kunszentmiklós—Szabadszállás—Akasztó—Kiskőrös—Kecel vonalig, északon Dunavecsén, Szalkszentmártonon, Tasson és Dömsödön át Kiskunlacházáig terjedt a mozgalom,

137 a Dunántúlon pedig a Paks és üunapentele közötti falvakkal bővült.

138 A felkelés 21-én érte el legnagyobb kiterjedését, mert bár 22-én és 23-án — főleg a Dunántúlon — újabb területekkel (Paks— Szekszárd—Ozsákpuszta háromszög) gyarapodott,

139 a Duna—Tisza kö134 PmL. PPSKk Vm. Direktóriumának vegyes ir. Sorozási jelentések. 135 Uo.; vö. HIL. MT. V. ö. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. jún. 18. 111/21. 83. lt-i j. és B-KmL. Kalocsa. Járási főszb. ir. 2446/1919. 136 Lásd a 131. és 132. jegyzetnél közölt forrásokat. 137 HIL. MT. IV. Hdt. Karh. ir. 1919. jún. 21. 87/8. 297. lt-i j. 138 Uo. V. ö. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. jún. 20. 111/21. 85. lt-i j. és SZABÓ László: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Bp. 1919, Athenaeum. 240 p. 220. old. 139 PIA. 606. f. 2/19. б. e. I. köt. 5. sz. távirat.