Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
ben is megjelentek a diktatúrával szembeni elégedetlenség jelei 51 , a június 24-i ellenforradalomnak nem sikerült a budapesti munkásság körében számottevő befolyásra szert tenni (csak egy újpesti bőrgyár csatlakozott). 52 Ellenkezőleg, a Lemberkovics-féle lázadás a szervezett munkásság egységes fellépése következtében omlott össze órák alatt. 53 Azonban az ipari és agrármunkásság egy részének az erősebb-gyengébb fokú közömbössége is rendkívül káros volt. Bátorítólag hatott a birtokos parasztságra, a közép- és gazdagparasztság és a volt közigazgatási és államvédelmi apparátus soraiból kikerülő nyílt ellenforradalmi csoportokra, s ezzel közvetve elősegítette az ellenforradalmi hangulat terjedését. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy rövid távon a Magyar Tanácsköztársaságnak nem sikerült megoldani azokat a gazdasági-szociális problémákat, amelyek részben a Berinkey-kormány bukását okozták, s júniusra a Tanácsköztársaság ideiglenesnek vélt elszigeteltsége is stabilizálódott. Többszörös áttételen keresztül mindez kedvezőtlenül befolyásolta a diktatúra proletár és nem proletár bázisát. A városi és falusi középrétegek többféle okból, különböző elgondolással és változó intenzitással, de szembefordultak a proletárdiktatúrával. A proletárrétegek között pedig a passzivitás és a közömbösség, ill. a szociális (sőt helyenként a politikai) elégedetlenkedés jelei kezdtek mutatkozni. A megváltozott helyzetet tükrözte a kisebb-nagyobb ellenforradalmi mozgalmak elszaporodása. Joanovits Sándor már a Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyei Intéző Bizottság május 10-i ülését azzal kezdte, hogy a napirend előtt szóvátette a megye területén elszaporodott ellenforradalmi zendüléseket. Napirend előtti megjegyzésének vitájában — minden bizonnyal az áprilisi tanácsválasztások során jelentkező dunapataji 54 és dömsödi 55 , valamint a május elejei ráckevei 56 , foktői 57 , Abony környéki 58 , prónayfalvi 59 és soltvadkerti 60 zavargásokra, ill. az április 24-i Kecskemét környéki zen51 A budapesti munkásság körében érezhető hangulatváltozás, nyugtalanság emlegetése, s a kitartásra való buzdítás visszatérő motívumai voltak Kun Béla júniusi beszédeinek, felszólalásainak. Lásd: KUN Béla: Válogatott írások és beszédek. I—II. köt. Sajtó alá rend. Vass Henrik, Friss Istvánné és Szabó Éva. Bp. 1966, Kossuth Könyvkiadó. 490 + 524 p. I. köt. 397., 411. és 415. old. 52 HBTÉS, 1969, 312. old. 53 GÁBOR Sándorné: Az 1919. június 24-i ellenforradalmi kísérlet. = Párítörténeti Közlemények. (PtK). 1962. 8. évf. 2. sz. 67—97. old. 54 Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919. (Okmányközlés.) Szerk. Dr. Csicsay Iván, Göndics Zoltán, dr. Kende János, Koltai Sándorné, dr. Lakatos Ernő. Bp. 1969, MSZMP Pest megyei Biz. 482 p. 243—244. old. 55 FARKAS József: A ráckevei járás története 1918—1919-ben. Ráckeve. 1969, 95 p. 75. old. 56 Iratok Pest megye történetéhez. 298. old. 57. PIA. 609. f. 8/1919 — Ft. 52—53—54. ő. e . 1—5. old. 58 NÉPAKARAT, 1919.május 6. (I. évf. 17. sz.) 59. B-Kml. Kiskunhalas. Direktórium ir. 115/1919. 60. PIA. 609. f. 12/sz. n. 2. ő. e. és uo. 12/45. ő. e.
