Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

Elsőként vidékünkön a Félegyházához tartozó Gátér pusztán alapítottak 500 korona értékű vándorkönyvtárat, amely 216 műből, 334 kötetből állt. Forgalma csekély volt, 1908-ban az alapítás évében 22 fő 59 kötetet kölcsönzött. Ezek a számok a következő évben ugrásszerűen megemelkedtek: 502 főre és 963 kötetre. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület 191 l-ben a város lakosai részére alapított népkönyvtárat, heti egy napos kölcsönzési idővel, 168 műből álló állománnyal. A könyvek csekély számához viszonyítva már az első év forgalma jelentős, 398 kötetet kölcsönöztek ki. A népkönyvtárak tehát Összeállítási hibáik ellenére is azokon a helyeken, ahol megfelelő volt a kölcsönzési feltétel, felkeltették az érdeklődést az olvasás iránt. A tervszerű gyarapításhoz azonban kevés volt a tanács által biztosított évi 20 korona segély. Az összeg aránytalanul alacsony voltát szemlélteti, hogy a múzeum, amely ekkor már állami felügyelet alatt állt, könyvtára fejlesztésére évi 400 koronát kapott az államtól. Az olvasási igény növekedését bizonyítja a második kölcsönkönyvtár megnyitása. Vesszősi József nyomdatulajdonos 1911-ben nyitotta meg az 1200 kötetből álló kölcsönkönyvtárát. A kölcsönzés forgalmi adatai sajnos ismeretlenek. Az Országos Közművelődési Tanács az általa megjelentetett „vasárnapi könyv"-ből 1000 darabot küldött ingyenes szétosztásra. Mindez a kezdeményezés azonban nem oldotta meg a lakosság könyvellátását, az olvasási kultúra kifejlesztését, legfeljebb csak az olvasási igények felismerését jelentette. A sajtó a maga eszközeivel csak kiegészítő szerepet játszott az olvasási kultúra megteremtéséért folytatott harcban, bár véleményirányító szerepe, valamint az ismeretterjesztés terén kifejtett tevékenysége egyaránt fontos a népművelés történetében. Az 1873-ban megjelenő első helyi lapot korszakunkban még 18 követte. Volt olyan év (1884) amikor párhuzamosan négy hetilap is megjelent.

117 Közművelődési és politikai szempontból egyaránt kiemelkedik közülük Holló Lajos lapja, a Félegyházi Hírlap, mely a lapok többségével együtt a negyvennyolcas függetlenségi politikát szolgálta. Több cikkben is kiállt a nyilvános könyvtár létesítése mellett, harcolt a sajtóért, könyvnyomdáért, az oktatásügy fejlesztéséért. A helyi lapok szerkesztői és munkatársai között is ott voltak a félegyházi tanárok, dr. Káplány Antal, Osza György, Szalay Gyula. Volt lapszerkesztő a monográfiaíró Szerelemhegyi Tivadar is. Az 1902-ben indult Félegyházi Közlöny később a Nemzeti Munkapárt kiskunfélegyházi szervezetének lapja lett, de ilyen irányú hatását már csak 1913-tól korszakunk utolsó szakaszában éreztette. A helyi 117 Száz éves Félegyháza hírlapirodalma. Kivonatos lürlapbibliográfia 1873—1973. összeállította: Fekete János. 15 Bács-Kiskun megye múltjából III. 225