Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

A múlt század végén kezdődő közművelődési mozgalom egy-egy hulláma Félegyházát is érintette. Dr. Káplány Antal, a tanítóképző tanára már 1883-ban felhívást közölt író és művészetkedvelő társaság alakítására. Mintának a pozsonyi Toldi Kört tekintette.

86 Felhívása akkor nem talált viszhangra. Az Erdély-részi Magyar Közművelődési Egyesület megalakulása hatására újabb cikksorozat jelent meg a helyi közművelődési egyesület mellett. Az EMKE alapító tagjai sorába belépett a város 500 koronával, a Népkör és a Társalgó Egylet szintén alapító tagok lettek. A félegyházi közművelődési egyesület létrehozásának azonban nem kedvezett a századvég. A városi közszellem a társadalmi ellentéteket és ennek nyomán a társadalmi osztályok közötti elkülönülést növelte. A Félegyházi Hírlapban olvashatjuk: „egy hivatalnok lánya röstell kezet fogni egy tisztességes iparos lányával, s ha erre kénytelen, panaszkodik a vegyes közönségről."

87 A századforduló után egymást érték a hírek más városok közművelődési egyesületeiről. 1904-ben a Dél Magyarországi Közművelődési Egyesületnek is alapító tagja lett Félegyháza. Szinte ezzel egyidőben a különböző főiskolákra járó félegyházi fiatalok a kecskeméti Katona József Kör példája nyomán irodalmi estek rendezését kezdeményezték. Az estek bevételével egy megalakítandó múzeum-egylet vagy közművelődési egylet anyagi alapját szerették volna megvetni. Kezdeményezésük elindította a műsorral körített ismeretterjesztő előadások sorozatát, melyről a felnőttoktatás keretén belül szóltunk részletesebben. Két év alatt 954 korona 12 fillér tiszta jövedelem gyűlt össze az alakítandó egyesület javára, melyet már egyértelműen közművelődési egyletként említettek. A tagok toborozását 1906-ban kezdték meg. Újdonság volt, hogy az egyesület tagjai közé nők is beléphettek. Bevonták a város értelmiségének minden rétegét. Fő szervezője Szalay Gyula, a Kiskun Múzeum őre, dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató és dr. Molnár Béla polgármester volt. Az oroszországi forradalom híre, az 1906/907-es évek választójogi küzdelmei, a koalíciós kormány hatalomra jutása, a politikai élettől elzárkózni igyekvők figyelmét is a közéleti kérdésekre terelte. A koalíciós kormány folytatta a dualista kormányok elnyomó nemzetiségi politikáját, a merev nacionalizmus, a magyar hegemónia talaján állt. Wekerle Sándor miniszterelnök, a magyar állameszme, a magyar állam fejlődésének biztosítását kívánta. A „Lex Apponyi" néven ismert iskolatörvény, az 1907. XXVII. tc. ?

,a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti 80 Alakítsunk író és művészetkedvelő társaságot = Félegyháza 1883. december 23. (I. évf. 50. sz.) 87 Társadalmi életünk = Félegijházi Hírlap 1895. augusztus 11. (XIII. évf. 33. sz.)