Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

kör. A tagság egy része a 48-as körből vált ki azzal a céllal, hogy a 48-asok tevékenységét ellensúlyozza, a birtokosság vagyonát és elveit épségben megtartsa. Az első, 1882-es alapszabályban még egyszerűen csak Gazda Kör címet használtak. Gazdasági és egyéb helyi érdekek megbeszélésén túl, közművelődési céljuk is volt: ,,a közművelődésnek hazafias irányban való előmozdítása, hírlapok közgazdasági és más ismeretterjesztő könyvek megszerzése és olvasása, valamint időszakonként rendezendő felolvasások és egyéb eszközök által."

54 Az alapszabályt ismeretlen okok miatt nem hagyták jóvá, ezért az 1886-ban engedélyezett szabályzat szerint működtek. Nevük is ekkor változott Szabadelvű Gazdakörre. Konkretizálták a korábbi célokban rögzített általánosító kifejezéseket, pl. a hírlapokat felváltotta a politikai napilapok, a felolvasások helyére „szabadelvű eszméknek az egylet helyiségeiben tartandó értekezletek, s egyéb törvényes eszközökkel leendő ápolása és terjesztése"

55 lépett. Ténylegesen már 1883-tól működtek. Az első ismerkedési estjükön 120-an vettek részt. Ez a szám később tovább emelkedett, 1887-ben már 175 tagjuk volt. A Félegyháza, Holló Lajos lapjának előde a polgárosodás előmozdítását várta tőlük.

50 Közművelődési programjuk rendkívül gazdag volt. Nagy gondot fordítottak a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére. Rendszeresen tartottak mezőgazdasági és közgazdasági jellegű felolvasásokat, szakmai bemutatókat, pl. a szántással kapcsolatban. A kezdeti fellendülést az 1890-es évek elején hanyatlás követte. Csökkent a taglétszám. A további kilépéseket az 1893. december 26-i közgyűlésen azzal kívánták megállítani, hogy határozatba foglalták: ,,az egylet lemond politikai part-színezetéről és Városi Gazdakör címen működik tovább."

57 A kiútkeresés során felmerült a Népkör és a Gazdakör egyesítésének gondolata is, részben a népköri tagok számának növelése, de főként a Gazdakör érdekében.

58 Az egyesülés lehetősége sajtóvitát váltott ki, melynek végső kicsengése: a hanyatlás okát elsősorban abban látták, hogy a kör nem rendeltetés szerint működött. Félegyháza az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági jellegű városa volt, de nem működött olyan egyesület, amely a gazdák érdekeit védte volna. A Gazdakör két csoportra szakadt. Az egyik csoportot képezték a politizálok, a másik csoportot azok, akik a szaktestület szerinti működést kívánták. A Népkörben egyik csoportnak sem lett volna igazán helye, bár az akkori vezetés hajlott a politizáló 54 B—KmL. Kiskunfélegyháza, Polgm. Hiv. iratai: 509/1883. sz. 55 B—KmL. Kiskunfélegyháza. Egyesületi gyűjtemény : hiteles másolat a Szabadelvű Gazdakör alapszabályáról. 56 Gazdakör hivatása = Félegyháza 1883. február 4. (I. évf. 4. sz.) 57 Városi Gazdakör = Félegyházi Hírlap 1894. január 1. (XII. évf. 1. sz.) 58 Népköri vacsora = Félegyházi Hírlap 1894. január 1. (XII. évf. 1. sz.)