Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

désre. „Elismert tény az, hogy kaszinónk társadalmi tevékenységének krónikájából alig lehet egyéb érdemes mozzanatot felemlíteni, mint az Erdélyi Közművelődési Egyesület javára tett áldozatot. De helyi érdekű szociális kérdésekben még csak állást is alig szokott foglalni, cselekedni pedig még kevésbé."

37 Ezen a tarthatatlan állapoton egy új alapszabály elfogadásával kívántak változtatni, helyiségeiket pedig az újonnan épült tágas Korona Vendéglőbe helyezték át. Az új 1889-es alapszabály évi jövedelmük 10 %-át irányozta elő a könyvtár gyarapítására, de emellett esetenként külön öszszeget is fordítottak a fejlesztésre. A könyvtár gyarapításán túl egyéb érdemet alig sorolhatunk fel az egylet mellett. Találóan jellemezte a tagságot a Eélegyházi Nagy Képes Naptár egyik munkatársa: „Aki Félegyházán a kaszinó tagjai közé felvétetik, az pénzért mutogathatja magát, mert nem mindennapi ember és ha nem kormánypárti, akkor valami rendkívüli tulajdonságának kell lenni."

38 Az egylet nevét hivatalosan is „Kun-Félegyházi Casinó"-ra változtatta. Célkitűzésük: „Hírlapok, folyóiratok, szépirodalmi és tudományos könyvek olvasása, az illedem korlátai közti tisztes társalgás által a közművelődés kölcsönös előmozdítása és a megengedett társas mulatságok általi időtöltés. A Casinó, mint társulat vallási és politikai szint nem vallhat és helyiségei semminemű politikai pártértekezletek vagy összejöveteleknek helyiségül nem szolgálhatnak."

39 A rendes tagság feltételét az állandó Félegyházán lakásban és évi 12 forint tagsági díjban jelölték meg. Vendéget a rendes tagok személyes garancia mellett évi nyolc nap időtartamra vihettek, de a vendég könyvet nem kölcsönözhetett. 1917-ben ismét módosították az alapszabályt, de ez sajnos az idők során elveszett. Az áttekintett időszakban a Casinó lakosságra gyakorolt hatása csak közvetetten érvényesült, a tagság közé befogadott értelmiségieken keresztül. A Népkör szintén a kiegyezést megelőzően alakult, 1861-ben. Az iparosokat és a kisebb gazdákat tömörítette. Mivel a 48-as párt bázisa volt, kezdetben túl népes egyesület. 1862-ben jóváhagyott alapszabályát egészen 1912-ig nem változtatta meg. Céljuk: „I. Hírlapok és jó könyvek olvasása, társalgás általi szellemi élvezet és mivelődés elősegítése. II. A közrend érdekében vasárnap és ünnepnapokon délelőtt a társaság helyiségeiben semminemű játék meg nem engedtetik. III. A vallás és politikai — úgy minden felsőbbségi rendeletekre való hivatkozások, mint az egyesület erkölcsi céljával merően ellenkezők —• száműzetnek."

40

. Közművelődési 37 A casinó = Félegyházi Hírlap 1885. szept. 27. (IV. évf. 39. sz.) 38 Félegyhazi Nagy Képes Naptár 1894. 39 B—KmL. Kiskunfélegyh/iza. Egyesületi gyűjtemény- a Kun-Félegyházi Casinó alapszabályai. 1889. 40 B—KmL. Kiskunfélegyháza: Egyesületi gyűjtemény- Népkör alapszabályai 1802.