Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején

NÉPMÜVELÉS ÉS KÖZ MŰVELŐDÉ S ÜGY 1. Felnőttoktatás, ismeretterjesztés A népoktatási törvény megjelenése felhívta a figyelmet a művelődésügy egyéb kérdéseire is. Az iskoláskorú gyermekek oktatása mellett egyre világosabbá vált a felnőttek oktatásának szükségessége. A műveltségbeli hiányok pótlása, illetve a folyamatos művelődés lehetőségének megteremtése szinte ugyanabban az időpontban fogalmazódott meg Eötvös József felhívásában — melyben népnevelési egyletek alakítására szólított fel — és Türr István Népnevelési Szövetség alakítása tárgyában közzétett felhívásában. Az iskolán kívüli népművelés a kiegyezést követő években országosan nagyobb figyelmet kapott. 1869-ben Irányi Dániel javaslata alapján először vetődött fel a népművelési törvény megalkotásának gondolata. Irányi törvényjavaslata, melyben az állam kötelességévé tette volna a felnőttek oktatásának megszervezését és irányítását nem emelkedett törvényerőre, így a népműveléssel kapcsolatos koncepciókból főleg az Eötvös—Türr vonal érvényesült, mely szerint a népművelés elsősorban a társadalom feladata, melyet az állam anyagi támogatással segített. Kétségtelen, hogy a társadalmi összefogás, a különféle körök és egyesületek támogatása sokat tehetett volna a népművelés érdekében, központi irányítás és összefogás nélkül azonban a jó kezdeményezéseket nem lehetett megvalósítani. Bizonyítja ezt a lendületesen induló felnőttoktatás, mely az állami támogatás megszűnésével lelassult, majd teljesen megszűnt. Türr István 1868-ban Baján kiadott felhívásában a magyar értelmiséghez fordult. A megalakítandó Népnevelési Szövetség feladataként az iskolázatlan tömegek nevelését tűzte célul. Ez elsősorban az analfabéták tömegeinek írás-olvasásra való tanítását jelentette. Felhívásának hatása Félegyházán is nyomon követhető. Innen számíthatjuk városunkban az intézményes felnőttoktatás kialakulását. Sajtó tudósítások szerint már 1869-ben volt a városban felnőttoktatás, de levéltári adataink csupán 1872-ből vannak, melyek visszautalnak az 1871— 72 telén tartott tanfolyamra. A tanítás minőségéről sajnos semmit nem tudunk meg, de kiderül, hogy a város 29 forintot adott a „felnőttek oskolájának" fűtésére és világítására. Mivel erről a kimutatást Szabó Ferenc iskolaigazgató azért kéri, hogy egyéb jelentésekkel együtt felterjeszthesse a minisztériumba, a megtartott oktatás szervezett intézményes jellegére következtethetünk.

26 Különösen lelkes szorgalmazója volt a felnőttoktatásnak 26 B—KmL. Kiskunfélegyháza: L 30. F I, Cs 8, Sz 14/1872.