Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BÁNKI HORVÁTH MIHÁLYNÉ Kiskunfélegyháza közművelődése a dualizmus idején
se tudott egy karcolást se, mégis hat ökrös gazda volt és meg tudott élni a maga emberségéből". A praktikus ismereteket adó háziipari tanfolyamok már kapósabbak voltak. Szórakozásuk is különbözött a városiakétól. Tanyán a híreket kukoricafosztáskor, patkaporos bálakon, disznótorkor vagy a fonóban cserélték. Ezek jelentették a fiatalok ismerkedési lehetőségeit, mesemondók, tamburások szórakoztatták az egybegyűlteket. 17 KÖZOKTATÁSÜGY 1867 a gazdasági és társadalmi változások elindítása mellett az ország művelődési életében is mérföldkő volt. A kiegyezést követő korszakban megvalósult a reformkor nagyszerű eszméje a népoktatási törvény éltebelépése. A törvény kimondta a 6—12 évesek mindennapos, a 12—15 évesek ismétlő-iskolai tankötelezettségét, elrendelte a községi iskolák felállítását. Ez önmagában csupán elindította a fejlődést, a kivitelezés kulcsa a városatyák kezében volt. Városunkban a népoktatás helyzete a kiegyezéskor katasztrofálisan rossz volt. Ennek következménye, hogy míg Magyarországon a 6 éven felüli népességből írni és olvasni tudott: férfi 40,8%, nő 25,1%, addig Kiskunfélegyházán az országosnak alig fele: férfi 22%, nő 11 %. 1875ben a város négy tizedére csupán két tizediskola jutott. 18 Az elemi népiskolák szaporítását saját erőből nem tudták megoldani, de nem is tartotta a város vezetése sürgősen megoldandó feladatnak. A tarthatatlan állapot miatt 1883-ban Tóth János tanfelügyelő a váci püspökhöz fordult segítségért. Ekkor már egy-egy népiskolai osztályra 100nál több tanuló jutott. ,,Az Alföld egyik legnagyobb, legkatolikusabb, és vagyonilag leggazdagabb városa . . . írja- de tanügye megrendítően szomorú." 19 1886-ban végre az iskolaszék alapos vizsgálatot tartott, s feltárta a tarthatatlan állapotot. A meglevő osztályok kicsik, homokkal felszórtak voltak, melyekbe a gyermekek az idők során lábukkal gödröket vájtak. Az elmozdíthatatlan padok alatt évek óta gyűlt a szemét, a kicsi ablakokon alig szűrődött be világosság. A gyermekeknek még ülőhely sem jutott, sokan a földön kuporogva töltötték el az időt. A javulás útján az első lépcső a tankötelesek pontos összeírása lett volna, de az addig gyakorolt házankénti összeírás a szülők adófizetéstől való félelme miatt nem vezetett eredményre. Letagadták a gyermekek korát, ezért a katonai összeírásokhoz hasonlóan az anyakönyvek alapján írták össze a tanköteleseket. Az első összeírás meg17 ZSIGMOND Konrád: A kiskunfélegyházi tanyai paraszti nép. 1902. — kézirat, Kiskun Múzeum. 18. A város négy kerületét tizedeknek nevezték, a kerületi iskolákat tizediskoláknak. 19 Tóth József tanfelügyelő és népiskoláink = Félegyháza, 1883. július 22. (I. évf. 28. sz.)