Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)

szélyesnek e társulatokat az államra, igyekzett igazolni a szórakozó jelleget, működésüket 1814-ben mégis megszüntették.

11 A „Műkedvelő Társaság" 1844-ben keletkezett, tagjai zömmel református tanuló ifjak voltak.

12 Az egyesülés mint polgári szabadságjog igényként tehát a reformkorban jelentkezett, mégis az 1848-as polgári forradalom eredménye. A Helytartó Tanács 1852. évi határozata megtiltotta, illetve megszigorította az egyesülést, az Andrássy-kormány viszont megalakulásakor a többi szabadságjoggal együtt elismerte. Bár a dualizmus idején e tárgyban nem született törvény, a belügyminiszter éppen a kiegyezéssel szemben fellépő gyűlések, egyesületek miatt kénytelen rendeletileg szabályozni az egyletalakulásokat és a felügyeletet.

13 DEMOKRATA-KÖRBŐL NÉPKÖR 1. A Kecskeméti Demokrata-kör — a parasztmozgalom szervezete A kiegyezést különbözőképp ítélték meg a különböző társadalmi rétegek és egyesületek. A társadalmi haladás és nemzeti függetlenség szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű esemény fölött történettudományunk évszázados vitája még manapság is monográfiákban testesül. Számtalan probléma közül számunkra itt most az a kérdés: ,,kiegyezett-e a mezőváros" ? Ha a hatvanas évek (1863—1866) helyi parasztmegmozdulásait, vagy az 1867/68-ban magasabb szinten jelentkező alföldi, Asztalos-féle mozgalmat vesszük figyelembe, azt kell mondanunk, a mezőváros nem részese a történelmi kompromisszumnak. Ugyanakkor az idézett események nemcsak a nemzeti mozgalom szerves részei, hanem a társadalmi átalakulás különböző 11 L. 1. jegyzetet! 12 PÁSTHY Károly i.m. 5. p. A társaság egy helyben létesítendő óvodára 122,42 Ft-ot adott. 13 Magyar Újság (továbbiakban) MU). 18(18. 5. 27. 493. p. IRÁNYI Dániel „A kormány jogai az egyletek irányában" c. cikkében — a demokrata körök és népkörök védelmében — hangsúlyozta, hogy 1848 előtt nem kellett felterjeszteni az alapszabályokat.— A Belügyminisztérium 1394/1873. és 5008/1875. sz. rendeletekkel intézkedett az alapszabályok jóváhagyásáról, az alakítható egyesületek típusairól és az ellenőrzésről. A politikai és munkásegyleteknél és a nemzetiségi köröknél több megkötést alkalmaztak. (Magyarországi Rendeletek Tára 1873., ill. 1898). Vö. BIANCHI Leonard -— PECZE Ferenc: A gyülekezési és egyesülési jog szabályozása a dualizmus korában, különös tekintettel a munkásságra és a nemzetiségekre = Jogtudományi Közlöny, 1963. 3. sz. 143—151. p., RAFFAY Ferenc : Az egyesülési jog kodifikálása. Bp. 1903. és CSIZMADIA Sándor szerk. : Magyar állam és jogtörténet. Bp. 1972. Tankönykiadó, 399—400. p. — Bár több munka foglalkozott az egyesülési joggal, a belügyminisztériumi levéltár egyesületi iratainak nagy száma és több problémája — legalábbis a joggyakorlatot illetően — „perújrafelvételt" igényel. 11 Bács-Kiskun megye múltjából III. 161