Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
BEZDÁN SÁNDOR Kecskemét társadalmi egyesületei a kiegyezés után (1867—1878)
rés erős szándékával okadatolja az idézett eseményeket és tárja fel azok természetes következményeit. Az első statisztikai felmérés 1878-ban készült Magyarország egyesületeiről, így belső korszakhatár híjján inkább ehhez az összehasonlítást lehetővé tevő évhez igazodom, semmint a helyben nem kiemelten ható három-négy évvel korábbi országos politikai periódushatárhoz. Ezzel a kényszerű formai nyitottsággal is jelezni kívánom kutatásom folytatásának szükségességét és szándékát. A város és egyesületei 1867 előtt Munkám során nemcsak Kecskemét újkori történetének monografikus feldolgozását kellett nélkülöznöm, hanem jórészt a különböző szférák összefoglaló vagy résztanulmányait is. 2 Korántsem szolgálhatnak tehát vázlatul a város múltjához az alább kiemelt adatok, számításaim és megállapításaim. Nem is vázolhatom a bármely témában „kötelező (illusztratív) alapvetést", hiszen messzemenő politika vagy művelődéstörténeti következtetésekhez úgysem jutnék a gazdaság és társadalom szerkezetének és mozgásának ismerete nélkül. Inkább az egyesületek földrajzi és társadalmi színterére kívánok utalni, illetve a gazdasági és népességi adatok összehasonlítása révén előkészítek egy részletesebb mezővárosi egyesülettörténetet. A kiegyezés idején Kecskemét 40 ezer főnyi népessége a mezővárosokra jellemző tágas (többször növelt, s újabb puszták vételével tovább növelendő) területen élt. A lakosságnak már több mint harmada tanyai. Ez az arány 1850-ben még 31 896: 4256 ( = 13,34%). Mivel ez a településszerkezet korántsem csak a művelődési viszonyok tekintetében fontos tényező, összehasonlítást érdemel néhány alföldi várossal. Négy város össz- és külterületi lakos sága és mezőgaz< lasági határa 1869-ben 3 Város össznépesség Tanyaiak száma Tanyai % Mezőgazdaságilag művelt kat, h. Kecskemét 41 195 14 557 35,3 83 083 Debrecen 4G 111 6 629 13,4 60 000 Hmvhely 49 153 16 517 33,7 71 867 Szeged 70 179 26 015 37,0 71 301 2 HORNYIK János 1711-ig írta meg a város történetét. (Kecskemét város története oklevéltárral. I—IV. Kecskemét, 1860, 1801,1802, 1800. 279, 512, 510, 431. p.) 3 BALOGH István: Az alföldi tanyás gazdálkodás. = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Tanulmányok. Szerk. és bev. : SZABÓ István. I. Bp. 1972, Akad, K. 442. p.
