Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

va" ezért az ügyet hatáskörébe vonva, az aligazgatót, Fleihhaker Hugót helyszíni vizsgálatra kirendelte Félegyházára. Felkérte a főbírót, hogy a vizsgálat tárgyi feltételeiről gondoskodjék és az aligazgató megérkezéséig feltűnés nélkül írja össze a mozgalomban részvettek névsorát.

222 Asztalos Jánost és Madarász Vilmost április 15-én Pesten hűtlenségi perbe fogták, több évre elítélték s a váci börtönbe zárták. Az eseményekkel kapcsolatban Madarász József emlékirataiban így emlékezik meg: ,,

April 17. [1868.] szomorú és fájdalmas tapasztalaton estem át. Asztalos neje keresett fel, hogy férje öcsémmel le lévén tartóztatva, kiszabadítások érdekében kövessek el mindent, miután azok, a kik férjét távolomban az elköve tettekbe belelovagolták, most róla mit sem akarnak tudni. . . Asztalost és Madarász Vilmost nemcsak kiszabadítani nem sikerült, de Váczra záratván felségsértési perbe idéztettek meg. . ."

223 Az országgyűlésben Asztalos János és Madarász Vilmos letartóztatása és a félegyházi sortűz miatt Simonyi Jenő interpellált, eredménytelenül. Végül is jó egy év után az alföldi parasztmozgalom két fogvatartott vezetője segített magán, s 1869. július 23-án a váci fegyházból megszökött. Madarász cellájában mindkettőjük aláírásával levelet hagytak a büntetőintézet igazgatójának, amelyben többek között ezt írták: a „törvénytelen fogságnak maguk vetnek véget, s mire e sorokat olvassák, védve és biztos helyen vannak. . ."

224 S valóban így lett. 1869. decemberében ironikus hangvételű újsághírben olvashatjuk: „Asztalos János megugrott nagy hazafi, szélbal próféta, a kecskeméti mokrák patrónusa Oláhországból lázító magyar proklamátiót küldött a Dalmácziában harcoló magyar csapatok közé" s felszólította a magyar katonákat, hogy idegen célokra ne ontsák vérüket.

225 Asztalos János tehát a megváltozott körülmények között is folytatta kiegyezésellenes politikai munkáját s minden bizonnyal ez a tevékenysége is közrejátszott abban, hogy 1870. augusztusában a konstantinápolyi követség útján kért hazatérési engedélyét, úgy szintén Madarász Vilmosét is, a kormány megtagadta.

226 Asztalos János élete végéig már nem is térhetett haza magyar földre. Politikai üldöztetése, kilátástalan és nyomorúságos helyzete miatt 1898. 222 BKML—Kf Főbírói iratok 1868. Április 17-én 631/1868. sz. alatt iktatták a Magyar Királyi Ügyek Igazgatójának 1384/808. sz. levelét, amelyet Endre Mihály főbírónak írt a vizsgálat ügyében. 223 MADAIIÁSZ: Emlékirataim. A 381. oldalon. 224 Szegedi Híradó 11. évf. 59. sz. 1809. július 25. A „VEGYESEK" rovatban frissen adja Asztalos János és Madarász Vilmos szökésének leírását. 225 Kecskeméti Lapok 2. évf. 50. sz. 1809. december 11. Újdonságok és Vegyes rovatban. 226 Kecskeméti Lapok 3. évf. 34. sz. 1870. augusztus 20. A „Vidéki és Vegyes újdonság" rovatban rövid tudósítás szól arról, hogy Asztalos János ,,szélbali'próféta"és „kenyeres pajtása" Madarász Vilmos hazatérési engedélyi kért.