Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
c) Kun-puszták és mezővárosok. A polgári agrárfejlődés feltételei kialakulásában fontosnak kell megítélnünk a kunok 1745. évi „megváltakozását", a redemptiót, amikoris területünkön mintegy 450 000 kat. hold felosztását kezdték meg a váltságdíjat összeadó kunok és jászok között, illetve tartották közös használatban. A Kiskunság területén a megváltakozás idején mindössze egy mezőváros és hét község volt — igen alacsony népességgel. Ezek képtelenek voltak a reájuk eső 236 390 arany Ft váltságdíjat megfizetni. Ezért segítségükre siettek a sűrűn lakott Jászság községei, amelyek elvállalták ,,12 és fél puszta" megváltását. Ezekért fizettek 54 240 arany Ft-ot (és a területet megtartották maguknak.) 32 Ezt azért fontos külön említeni, mert a túlnépesedett jászsági falvak a Kiskunságban elterülő pusztáikra népességfeleslegük áttelepítését kezdeményezték és ezzel olyan helységek kialakulásának vetették meg az alapját, mint például Kiskunfélegyháza, Lajosmizse, Kerekegyháza és Jásszentlászló. A ,,redemptió" ezeken a területeken is megindította a parasztság felbomlását, ami a múlt század közepétől egyre gyorsuló folyamatban ment végbe és alakította egyrészről a gazdag parasztok igén tekintélyes számát, másrészről a mincstelen mezőgazdasági proletárok tömegét. Az utóbbiak elsősorban az ,,idegen" betelepülőkből képződtek, mivel a ,,kun" gazdák görcsösen ragaszkodtak szerzett előjogaikhoz, sajátos életformát alakítottak ki, elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak, a növénytermelési ágazatban a kezdeményezést átengedték a „jövevényeknek". A kun-területek parasztsága rétegeződósének jól nyomonkövetkező példáját mutatták a Kiskunhalas városban végbement folyamatok. Itt a redemptió után 1747-ben osztottak először földet. Ezt követően 1848-ig (tehát egy évszázad alatt) még nyolc alkalommal került sor földosztásra és tagosításra, mivel a redemptusok soha nem voltak elégedettek a kiosztott területtel. A földfelosztások mértékére és módjára azonban a régi patriarchális szokások nyomták rá bélyegüket. így a város területének 3/4 része még a szabadságharc idején is közösen használt legelő volt : a hagyományos legeltető állattenyésztés alapját képezte. 32 A megváltozott terület kataszteri hold nagyságának kiszámítása: Hornyik János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. (Kecskemét, 1927.) c. munkájában közli, hogy a Kiskunság megváltott területe 44 négyszög-mérföld volt, amit a rajta fekvő helységek és a Jászság váltott meg. A Hajas—Rázsó: Mezőgazdaság számokban c. kiadvány 15. oldalon megadja, hogy 1 magyar mérföld = 8353,6 m. Ebből számítással megállapítva 1 négyszög-mérföld = 69,79 km 2 , tehát 44 négyszög-mérföld = 3071 km 2 , ez egyenlő 533 725 kh-val. A megváltott pusztákból nem a megye jelenlegi területén fekszik Kiskunlacháza, Kiskundorozsma, Kocsér és Jászkarajenő község mintegy 80 000 kat. hold területtel, tehát a megváltott Bács-Kiskun megyei területek 450 000 holdra tehetők.
