Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom

A Jászkun Kerület közgyűlése a tárgyban készült 8193/1867. számú előterjesztésében foglaltakat újból még alaposabban megindokolta és kérte: „tekintettel arra, hogy a többi kiskun községek is ép úgy mint Félegyháza város az 1863. és 1866. évi aszály sanyarúságaiból még alig üdültek fel, továbbá hadászati szempontok sem követelik a katonaságnak ép e községbeni elhelyezését, a Félegyházán állomásozó katonaságot a szomszéd megyék valamelyikébe méltóztassék elhelyezni . . ."

180 A félegyházi katonaságnak Csongrádra való áthelyezésében nem lehet elvitatni a városi és kerületi vezetőség politikai érdemeit. Az más kérdés, hogy a korábban indított ügyet akkor fejezték be, amikor a demokrata köri mozgalom fejlődése Félegyházán is mutatkozni kezdett. Félegyháza lakosságának a katonatartás terhei alóli mentesítése sem tudta azonban ellensúlyozni a kiegyezést követő gazdasági- és politikai csalódásokat, nem tudta feloldani a pusztakeresők újabb kudarca és a kiegyezést támogató városi vezetőség között feszülő ellentéteket. A félegyházi társadalmi helyzetkép a változást váró, forradalmasodé nép pillanatnyi nyugalmát mutatta. A 25 éve jogi és politikai eszközökkel harcoló pusztakeresők nem voltak képesek a hatalommal szemben tömeges politikai fellépést kezdeményezni, mert ehhez nem voltak megfelelő vezetőik és hiányzott szervezettségi keretük is. A félegyházi Demokrata Kör megszervezése Asztalos János a félegyházi egyletek visszautasító magatartásából látta hogy demokrata köri mozgalma az itteni egyletekre nem számíthat. Felismerte azonban, hogy törekvésének a pusztakeresők laza szervezetű tömegében s a hozzájuk kapcsolható nincstelenekben erőteljes társadalmi bázisa van. Kecskemét—Félegyháza közelsége, a két város népességének szabadságtudata, jó lehetőséget adott Kecskemét mozgalmi központi szerepének erősítésére, egyben mint mozgalmi központ kisugárzó erejének felhasználásával a félegyházi demokrata köri mozgalom kifejlesztésére is. Félegyházán szervezési keret hiányában, a kecskeméti mintát rugalmasan alkalmazva, új módon kellett a demokrata kört megszervezni. Erre a nehéz munkára Asztalos János hű munkatársát, Madarász Vilmost találta legalkalmasabbnak. Amint látjuk, az ő szervező tevékenységének feladatköre kibővült. A demokrata kör megalakításával egyidejűleg a kérvényezési 380 SZML Jászkun Kerület Közgyűlési jkv. 1808. Január 17. 20. sz. határozat.