Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
gyűlölettel, de senki sem ejtett ki azelőtt tisztelet nélkül, ... a tisztátalan szándékok, a politikai erkölcstelenség symbóluma lett, . . ." 155 Toldi véleménye is megerősíti a demokrata köri mozgalom hangsúlyozott politikai jelentőségét. A demokrata köri mozgalom kibontakozása a pesti demokrata kör megszervezésével kezdődött. A Pesti Demokrata Kör szervezeti szabályzata a szervezeti felépítés mellett a 48 visszaállításáért folytatott harc országos kereteit, szervezeti formáit is meghatározta azzal a céllal, hogy az egész országot behálózó demokrata körök egységes szervezetének a szélsőbal párt legyen a vezető ereje. A szélsőbal párt által kiadott demokrata köri program és szervezeti szabályzat segítette a kiegyezés utáni függetlenségi mozgalom kiterebélyesedését. Az 1868 elején országosan szerveződő demokrata körök szervezettsége és programja inkább a parasztmozgalom kibontakozásának irányába hatott. A Jászságban a hatósági kényszertől tartva visszafogottan szerveződött a mozgalom. Sokkal szervezettebben és eredményesebben indult ez a Nagykunságban. Szervezetileg legerősebb demokrata körök a Kiskunságban jöttek létre (Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás) 156 . Az Asztalos János vezette radikális parasztmozgalmi láncba estek bele Kecskemét központtal Kiskunfélegyháza, Nagj^kőrös, Szeged, Hódmezővásárhely, Makó stb. nagyobb népességű, paraszti tömegeket koncentráló városok szerveződő demokrata körei. A parasztmozgalom fejlődésének fellendítésében 1868. február elejétől nagyon fontos szerepet kapott Madarász József ún. kérvényezési akciója, amelyet a Kossuthtól kapott iránymutatások szerint indított el. A petíció a 48-as alkotmány visszaállítása mellett adóleszállítást, adóreformot, népoktatást, amnesztiát, a hadsereg létszámának csökkentését, a háborús feszültség enyhítését stb. követelte. Országszerte a megalakult és az alakulóban lévő demokrata körök tagjai terjesztették a felhívást, gyűjtötték az aláírásokat. Az országossá váló demokrata köri mozgalom területenként más és más szervezettségben, más és más politikai hatásfokkal működött, kétségtelen azonban, hogy a kecskeméti demokrata kör eszményképe és példamutató központja lett a XIX. századi alföldi parasztmozgalomnak. 157 A mozgalom lelke, Asztalos János ügyvéd eleve úgy fogta fel feladata lényegét, hogy Kecskeméten 155 TOLDI István: öt év története 1807—1872. 78. oldalon. 150 KISS: Jászkunsági 52—57. oldal. 157 PÖLÖSKEI: Földmunkás 93. oldal. KKAJNYÁK: 1808: 133. oldal.
