Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
házán fogvatartott embereiket kiszabadítsák; tettlegesen ellenállva letartóztatásokat hiúsítottak meg. A pusztakeresők cselekedeteivel szemben tehetetlen volt a tanács. A főbíró a „számadásokat hajhászó nép" megmozdulásait nagyon veszélyesnek tartotta. Úgy látta, hogy a nép legkönnyebben az elöljáróságot sodorja el, ha a köznép hangulatát ingerlő felsőbb helyekre „járni kelések" és az „alattomos gyűlések" nem szűnnek meg. 132 1864. március 26-án „sietősen" kérte a főbíró a kormányzó kerületi alkapitánytól a „Csernák—Szombati-féle veszélyes csőcselék párt" valahárai megfenyítését, az elöljáróság elleni botrányos izgatás és nyilvános rágalmazás miatt. 133 A felterjesztésben azt is bejelentette, hogy ha megértést nem kapnak, kénytelenek lesznek hivataltársaikkal együtt hivatalukat letenni. Érthető volt a főbíró elkeseredése, mert a felettes hatóságok által leküldött Szombati-féle bejelentésben foglalt tanácsi erőszakoskodások miatt kellett mentegetőznie s a tanács valóban nem kapott támogatást felügyeleti szervétől. 134 Miután Csernákék ügyükben ismét nem jutottak kézzelfogható eredményre — a már kialakult szokás szerint — a pusztakeresők másik csoportja, a hazes szőlőbirtokosok újították fel a pusztarész kiadása iránti akciójukat 1865ben. A Némedi Varga Károly által megfogalmazott kérelemmel a Jászkun Kerülethez fordultak. Mint ahogy már eddig is tapasztaltuk, a felosztási kulcs megmagyarázásánál ők sem jutottak tovább. A kormányzó alkapitányhoz az ügyben küldött főbírói válaszból tudjuk, hogy a pusztakeresők támadásának éle ismét a tanács ellen irányult. Ez a nyomás késztette a főbírót arra, hogy az elöljárók lemondását kilátásba helyezze. A jelentés szerint Csernáknak és Némedi Vargának „nyughatatlankodása" abban rejlik, hogy munka helyett a , ,szegény néposztály adóztatását tűzték ki maguknak kényelmes életmódul". A jelentés célzott itt azokra a pénzbeli adományokra, amelyeket Csernákék a néptől kaptak ügyük folytatásához. „A szegény birtoktalan népet folyvást azzal ámítják — írja a jelentés —, hogy a Ferencszállási pusztát Ő Felségénél megnyerték, s legközelebb kiosztandják s ezt csak a Főkapitány s a városi Elöljáróság hátráltatják a felsőbbi végzés elsikkasztásával." 135 Éles, kemény hang ez. A főkapitány és a tanács vezetők nyílt bírálatához Csernákék a tömegek támogatásától vették a nem mindennapi bátorságot és állhatatosságot. Az ismertetett ügymenetből láthattuk, hogy a pusztakeresők a pusztafel132 BKML—Kf Főbírói iratok 1864. 485. sz. irat. 133 U. o. 1804. márc. 21. 506. sz. irat, 134 U. o. 1864. júl. 26. 1341. sz. irat. 135 BKML—Kf Főbírói iratok 1865. 979. sz. irat. 8* 115