Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

vállalt területen található Kecskemét pedig egyenesen iskolapéldának tekinthető'.

7 A város évszázadok során szerzett kiváltságait — okkal és sikerrel — féltékenyen őrizte, földesuraival vívatt harcaiból többnyire győztesen került is ki. 1439-ig a királynék birtoka volt, majd elzálogosítás útján földesurak birtokába került, de közöttük felosztva soha nem volt. Önkormányzati jogait töretlen birtokolta, tisztségviselőit maga választotta, helyi és országos vásártartási joga szüntelen érvényesült. A területéhez tartozó földeket polgárai szabadon birtokolták: adták-vették. A földesuraknak maga a város egyetemlegesen fizette az adót.

8 Ezért írhatta Fényes Elek 1851-ben róla : ,,A városnak több fo nemzetségekből levő földesurai lennének, kik közt első helyet foglal h. Coburg, de már 1848 előtt legnagyobbrészt megvette magát, valamint Szentkirály és Borbásszállás pusztákat is csaknem egészen, továbbá Monostor, Agasegyháza, Bugacz pusztáknak kisebb-nagyobb részét."

9 Az 1848-as forradalom és szabadságharc után tovább önállósodott, 1868-ra „befejezte a földek megváltási eljárását". 10 Problémát jelent természetesen annak vizsgálata, hogy a megváltott területekkel mi történt, azokon — a már meglevő föld magántulajdon mellett— hogyan alakultak ki az önálló parasztbirtokok. A város 1801-ben kezdte meg a tulajdonát képező homokos területek parcellázását, amelyekre eleinte csak erdőt, később szőlőt is szabad volt telepíteni.

11 1836-ig a parcellázások üteme igen lassú volt, mert a város tanácsa nem nézte jó szemmel a szőlőterületek szaporodását, de különösen azt, hogy tulajdonosaik szabad bormérést követeltek, ami veszélyeztette a város jelentékeny jövedelmű regáléját. A további puszták megváltásához azonban pénzre volt szükség, ezért 1836-tól újra kezdődött a parcellázás, ami 1850 után öltött nagyobb méreteket. 1850—1892 között 3644 kat. hold került értékesítésre. A nagyobb haszon érdekében azonban gondosan ügyelt arra, hogy a földvásárlási kedv mindig meghaladja a kínálatot. Ezzel elérte, hogy az első osztások kat. holdankénti 16 Ft-os értékesítési ára 1888-ra már 410 Ft-ra emelkedjen.

12 Ezek már újabb minőségi változás, egy új szakasz kezdetét jelezték. Az 7 A „város" alatt még a múlt század közepére vonatkozóan is azt a 30—-40 km-es sugarú kört kell érteni, amely magában foglalt 15, ma már önálló, nagyhatárú községet. 8 V. ö.: Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral I—II. kötet. (Kecskemét 1802.) és Bende László: Kecskemét közgazdasági viszonyai. 1910. (Kecskemét, 1929.) c. művekkel. 9 Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára. (Pest. 1851.) I. 192. o. 10 Bende László: A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. (Kecskemét, 1929.) 8. o. 11 U. o. 14. o. 12 U. o. 16. o. Ez később még nagyobb arányú értékesítésekre ösztönözte a várost.