Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

a rangsor szerinti 4. helyet már a városgazda (hospes) foglalta el, és 1733ban Oeconomus-nak nevezték. 1745-ben, amikor a többitől eltérően a szavazójegyzéken magyarul nevezték meg a tisztségviselőket, nemesembert választottak gazdának. 1739-ben a polgárok és hadnagyok kötelességeinek a leírásából kitűnik, hogy helyzetük a bírákéhoz képest nagyon alárendelt volt, tehát semmiképpen sem tartozhattak a vezetőtestület körébe.

151 A bírák számának a csökkenését igazolja az is, hogy Mosdós Gergely lajstroma 1741-től az első négy tisztségviselő után a jegyzőket említi, s csak ezután sorolja fel a többit.

152 Később a városgazda is hátrább került a rangsorban, mert 1746 és 1753 között a „bírák és nótáriusok fizetése" c. jegyzéken nem tüntették fel.

153 A megmaradt tanácsülési jegyzőkönyv szerint időnként ,,particularis sessio" formájában külön ülésezett a Magisztrátus. 1756-ban az üléseiken részt vett a 3 vezető bíró, a 2 jegyző és még egy szenátor.

154 A szenátori rangú tisztségviselők számának csökkenésével szinte párhuzamosan nőtt a fizetett tisztviselők és alkalmazottak száma. A tanácsülési jegyzőkönyv már 1756-ban említi a ,,kaszárnya-komisszárius"-t, de csak szórványosan kerül szóba.

155 Az 1772-es szavazó jegyzékben mérnök is szerepel — zsengellór néven —, de az 1780-as évekből származó kimutatás „most állíttatott" megjegyzéssel említi.

156 Az aljegyző folyamatosan ugyancsak 1772-től szerepel, bár Mosdós Gergely lajstroma szerint 1738 és 1741 között is 3 jegyző volt. 1777-ben létesítették a református és római katolikus gyám vagy „tutor" tisztét.

157 1785-ös keltezésű a fiscalis esküje, és hivatalosan 1787-ben állítottak sáfárt a városgazda mellé.

158 1789-ben hozták létre a borbíró tisztét, akit időnként bor- és vásárbírónak is neveztek, és a szenátorok közül került ki, sőt 1795-től megelőzte a rangsorban az adószedőt. 1796-tól rábízták a város épületeinek a gondozását és a városgazda tevékenységének az ellenőrzését.

159 A királyi Vizsgálóbizottság elé terjesztett kimutatás szerint a város tisztségviselői voltak: a főbíró, perceptor, exactor, 2 nótárius, administrator 154 Jegyzőkönyvek 1754—1756. Például 1756. november 18-án. 151 SZILÁDY jegyzete X. pont 152 Vegyes iratok. Mosdós Gergely lajstroma. A tisztségviselőket 1720—1765-ig sorolja fel, de valószínűleg részben későbbi összeállítás, mert terminológiája eltér az egykorú szavazójegyzékekétől. Például már 1720-ban perceptornak nevezi a másodbírót. 153 A királyi Vizsgálóbizottság iratai. 1. téka 3. es. A jegyzék a három vezető bíró után a nótáriusokat, majd „albírák" és ,,antesignani" elnevezéssel a hadnagyokat és polgárokat sorolja fel. 155 U. o. és Mosdós Gergely lajstromában 1763—1765 között. 156 A királyi Vizsgálóbizottság iratai 1. téka 3. cs. 157 BALLÁ: Kivonatok i. m. 85Ö. 1. 158 TJ. o. 869.1. 159 BALLA-féle jegyzék és Kivonatok i. m. 887, 890.1.