Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században

Község 1728 1770 Szentbenedek Kalocsai érsekség Kalocsai érsekség Szeremle Kalocsai érsekség Kalocsai érsekség Taksony Clarissa apáca rend Clarissa apáca rend Tass Kandó, Matolcsy, Sötér családok Laczkovics Imre, Szemere Pál, Ber­náth Zsigmond, Kandó Gábor Tószeg Balog János és István Balog Jánosné, Batta Bálint, Ben­csik József, Bogyai János, Csák Imre, Csuzy Gáspár, Gál Elek, Hartwich József, Gömörey József, Nagy Já­nosné, Ördög Pál, Török András, Ta­lián Antal és Ferenc, Végh Péter, Vörös László, Moyses és Sándor TJszód Kalocsai érsekség Kalocsai érsekség ÜUŐ Váci püspökség Váci püspökség Vadkert Orczy Lőrinc Vecse Földváry család Földváry család A Kalocsai érsekség volt a legnagyobb földbirtokos területünkön, de a gróf Beleznay és Ráday családok is jelentékeny földet birtokoltak. Számot­tevő volt a közbirtokosság részesedése is (pl. Abonyban, Kecskén, Irsán, Izsákon, Tószegen), akik több helységben is birtokosként szerepeltek (Ba­log, Majtényi, Zlinszky stb. családok). Pest—Pilis—Solt vármegye jelentős része azonban továbbra is puszta maradt a XVIII. században (1. kép). Birtokosaik ezeket a területeket bérlet formájában jobbágyaik, illetve más helységek jobbágyai részére bocsájtották használatra. 21 Az egykori hász városok közül Kecskemét és Nagykőrös a XVIII. század­ban sikeresen megőrizte függetlenségét, folyamatosan megváltották magukat a földesuraiktól. Rajtuk kívül valamennyi vármegyei helység közvetlen föl­desúri fennhatóság alá került, közöttük az egykori kiváltságos mezőváros, 21 GALGÖCZY, 1877. II. k.; OL HTL Ürbéri Táblák, 173. c. C. 3080.

Next

/
Oldalképek
Tartalom