Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Ám. 1559-ben legfeljebb csak a serdülő fiúkat tüntették fel a juhosgazdák háztartásaiban, ezért ebből az évből nem a pásztorok (juhászok, bojtárok) nevét, hanem az adózó birkásgazdák fiainak nevét közöljük. 14. táblázat Kecskemét birkásgazdái, juhállományuk és pásztoraik 1546-ban A birkásgazda szám neve juhállománya pásztora fia, fivére 1. Becsi György175 2. Bíró Dimitri 110 — 3. Boros Ambrus 202 János 3 4. Erdős Mihály 125 — — 5. Csika Lázár 304 Gellért, Miklós — 6. Ihász András 102 — — 7. Kocka Imre 617 Lőrinc, Pál 1 8. Kocka János 300 — — 9. Kovács Mihály 300 Miklós 1 10. Kovács Mátyás 120 — 2 11. Márkus Balázs 335 — 1 12. Nemes Antal 220 Petri 2 13. Patai Ágoston 205 Benedek — 14. Talódi Petri 204 Máté — 15. Tót Bartalan 208 Gáspár 1 16. Vég András 232 János 2 Összesen 3759 H 13 Az 1562-es összeírásban minden addiginál több juhosgazda és juh szerepel. Ekkor már a birkásgazdák háztartásában összeírt pásztorok foglalkozását (csoban), sőt gyakorta a nevét is feljegyezték a török adóírnokok. Az összehasonlító adatokból kitűnik, hogy Kecskemét juhtenyésztése messze az első helyen állt a hászvárosok között. Mi sem bizonyítja jobban juhtartásának különlegesen fontos szerepét, mint az, hogy a hászvárosi juhállomány közel fele Kecskeméten összpontosult (1546: 43%, 1562: 46%). Kecskemét még gyorsabb ütemben fejlesztette birkaállományát, mint a többi város, s így részesedése 3%-kal emelkedett. 1546-ban itt élt a juhosgazdák kétötöd része, 1562-ben pedig már csaknem kétharmada (61%). 1546-ban egyedül Cegléd közelítette meg Kecskemét juhállományának számát, de a harmadik helyen álló Nagykőrösé már jóval elmaradt tőle. A többi város juhtartása ekkor még egészen jelentéktelen volt. 1562-ig ugrásszerűen megnövekedett Kecskeméten a birkák száma: az 1546-os 4759-ről 11 293-ra! Feltehetően a szomszédos puszták kiárendálása hatott ilyen serkentően a