Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

vetőleges pontossággal tükrözik a valóságos helyzetet. Kecskemét 1562 körüli szénaadójának meghatározásakor pedig csupán a mezőváros 1546-os rét jövedelmére és az egyes puszták 1559-es széna-tizedére támaszkodhattunk, lévén hogy az 1562-es kecskeméti defter külön nem részletez egyetlen részadót sem, s mint említettük, a bérelt pusztáknál pedig csak az árenda globális összege szerepel 1562-ben. Nyilvánvaló, hogy a 60-as évek elején a szénaadó tényleges mennyisége több lehetett az általunk hozzávetőleges pontossággal kiszámított adatoknál, de jobb híján csak erre támaszkodva határozhatjuk meg az összmennyiséget. Mielőtt azonban erre sort kerítenénk, az egyes puszták mezőgazdasági hasznosításának és a termelésben elfoglalt helyének jobb megértése végett tekintsük át egyenként adóikat az 1559-es évből. 6. táblázat Kecskemét bérelt pusztáinak terményadói lóó9-ben A búza-tized A kétszeres-tized A széna-tized A puszta neve mennyisége értéke mennyisége értéke mennyisége értéke (kila) (akcse) (kila) (akcse) (szekér) (akcse) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Agasegyház 10 120 10 60 10 100 Bábony 43 516 30 234 3 30 Borbásszállás 10 120 10 60 70 700 Köncsög 20 240 10 60 5 50 Matkó 40 480 10 60 46 460 Monostor 50 600 50 300 10 100 Páhi 3 36 2 12 40 400 Összesen 176 2112 122 786 184 1840 E tizedekből meghatározható az össztermés mennyisége és akcsében kifejezett értéke is : A terméseredményekből és az egy adózó háztartásra jutó gabona- és szénamennyiségből lemérhető az egyes puszták szerepe és jelentősége Kecskemét növénytermesztésében. Kevés gabonát termesztettek Agasegyházán, Borbásszálláson és Páhin, mely a legutolsó helyen állt. Páhi különben a rétgazdálkodásban is az utolsó előtti helyre szorult, így a puszták közül ez hajtotta a legkevesebb hasznot a kecskeméti záhingazdáknak. Gyenge minőségű termőföldje és homokos legelői, rétjei gabonatermesztésre és rétgazdálkodásra kevésbé voltak alkalmasak, inkább csak legelőként tudták hasznosítani a kecskemétiek. Közepes gabonatermést hoztak Matkó és Köncsög szántóföldjei, főleg az utóbbié volt kevés. Egyébként Köncsögön