Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város a török hódoltság előtt is a jelentősebb mezővárosok közé tartozott, de iratok hiányában csak feltételezésekre vagyunk utalva.

1 Valószínűleg a XIV—XV. században már rendelkezett a mezővárosi kiváltságokkal.

2 Erre utal, többek között, az a Hornyik által is idézett Zsigmond kori oklevél, melyben Kecskemét bírájáról és esküdteiről, valamint polgárairól (,,Judici et Juratis, caeterisque Civibus") esik szó.

3 Ugyancsak ezt támasztja alá a város vásártartási szabadalomlevele is, melyben a török pusztítás előtti szokásokra utalva kapta meg Kecskemét a három országos vásár tartásának a jogát.

4 Sajnos a város XVI—XVIII. századi történetét és fejlődését sem ismerjük megfelelő részletességgel, mert a korszak legfontosabb írott forrásai, a Tanács jegyzőkönyvei, melyek 1591-től kisebb hiányokkal, folyamatosan megvoltak, 2 kötet kivételével elpusztultak,

5 ugyanis az 1944-es háborús helyzetben Kecskemét város Levéltárának legértékesebb anyagát — mentési célból — a város koháryszentlőrinci (ma: Nyárlőrinc) majorjába szállították. A tanya állítólag bombatámadás következtében kigyulladt, és az anyag megsemmisült. Ugyanitt pusztult el a ,,Zárt Levéltár" anyaga és a céhek iratainak a nagy része is. 1 Kecskemét város levéltárában Mohács előtti oklevél már 1944előtt sem volt. GARZÓ Józsei: Kecskemét th. város levéltárának tájékoztatója a Hírős Héten (1934. júli. 21—29.) kiállított okleveleiről. Kecskemét, 1934. 4. 1. szerint a levéltár legkorábbi irata az ötvös Céh 1557-es és a Szűcs Céh 1559-es szabályzata volt. A város korábbi iratai valószínűleg az 1707. április 3-i rác támadás alkalmából pusztultak el. 2 HORNYIK János: Kecskemét város története oklevéltárral. III. köt. Kecskemét, 1862. 14. 1. szerint a XVII. században még megvolt Kecskemét város kiváltságlevele a Vay-család levéltárában. Ezt a véleményét Orbán János 1697-es levelére alapozta. 3 HORNYIK i. m. I. köt. Kecskemét, 1860. 201—206.1. Kelte 1423. szeptember 29., eredetije (Kiskun)Halas város levéltárában volt. 4 HORNYIK i. m. I, köt. 249.1. 28. sz. Kelte 1622. július 8. Idézve a Királyi Jegyzőkönyvből. Libr. Reg. Nr. VII. pag. 151. A bárom vásár s/.t. Gergely (március 2.), szt. Lőrinc (augusztus 10.) és szt. Katalin (november 25.) napján volt. 5 A két megmaradt kötetet, törvénykezési jegyzőkönyvként tartották nyilván, vagyis a sorozaton kívül őrizték, ezért maradtak meg. A céhek iratai kö/.üi is megmaradt néhány darab, melyeket valószínűleg nem reponáltak vissza az említett 1934-es kiállítás után.