Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

tájékoztatják az utókort. Tekintve, hogy a török adóügyi rendelkezések értelmében a tahrir-defterek három év termésének átlagát tartalmazzák, ezek a források viszonylag pontos adatokat szolgáltatnak Kecskemét növénytermesztésének nagyságáról a XVI. század közepéről. Elsőként a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos adatokat tekintjük át. Megjegyezzük, hogy az 1559-es adatok csak a bérelt puszták adóit tartalmazzák, mivel ekkor a mezőváros saját határának adóit külön nem részletezték. Ez időben a török kila kb. 25 kg-nak felelt meg. 5. táblázat Kecskemét mezőgazdasági adói (1546 —1562) A búza-tized A kétszeres-tized Az árpa-tized A széna-adó Év mennyisége értéke mennyisége értéke mennyisége értéke mennyisége értéke (kila) (akcse) (kila) (akcse) (kila) (akcse) (szekér) (akcse) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1546 500 5 000 200 1000 104 520 100 1000 1559 176 2 112 122 732 — — 184 1840 1562 1421 17 052 750 4500 — — — — 1559/ /62 1597 19 162 872 5232 104 520 284 1940 A felsoroltakon kívül 1562-ben még 50 akcse gyümölcs-tizedet is jegyzékbe vettek a török adórovók. Kecskemét 1559—1562 közötti mezőgazdasági adóiról úgy kaphatunk valamelyes képet, ha a mezőváros 1562-es adóihoz hozzáadjuk az egyes pusztákon feltüntetett 1559-es tizedeket. Ez természetesen csak egy minimális, hozzávetőleges pontosságú eredményt adhat, hiszen nyilvánvaló, hogy 1562-ben már nem annyi tizedet fizettek az egyes pusztákon, mint három évvel korábban. De sajnos 1562-ben a puszták adóit csak egy globális összegben adták meg, az egyes tizedek részletezése nélkül, ezért vagyunk kénytelenek a mezőváros 1562-es adóit a három évvel korábbi adatokkal kiegészíteni. A valóságban a város és pusztáinak ilyetén adói nyilván nagyobb termény tizedet, illetve tizedváltságot tettek ki, melyet az egyes puszták összbevételének emelkedése világosan jelez 1559—1562 között. Pontosabb adatok híján kénytelenek vagyunk legalább az 1559-es adatokra támaszkodni a mezőváros és bérelt pusztái terményadóinak összegezésével, hiszen a puszták nélkül teljesen irreális eredményhez jutnánk. A későbbiek folyamán erre az 1559/62-es tizedszámításra alapozva számítjuk ki a terméseredményeket és értéküket is, hangsúlyozva, hogy az adatok csak hozzá-