Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

metieket . . . kiket mastan Egeörbeöl neminemw cyepkek; leueleók által minemw ostor alath kezöricyek; . . . mindön kar teteltwl meg tartoztassak magokat; mert ha nd, erre jo móddal gondot nem vysel, es ez utan valamy ártalmára leznek az varasnak; nem az hogy magokat, de eiak egy barmokatis méltatlan banciak, eskwzöm az hatalmas Istennek, hogi ezör anny karral torlom meg, kinek okai ne legiwnk hogi meg nem jelentöttwk . . ."A budai pasa által elpanaszolt támadás minden bizonnyal a Nagykőröst és Kecskemétet ért április 3-i egri portya lehetett, mely persze csak egy volt a sok közül. 1597. november 20-án ismét a budai beglerbég, Amhát pasa panaszolta el Eörsy Péter komáromi naszádos kapitánynak, hogy a ceglédiek, kecskemétiek és körösiek tetemes károkat és zaklatásokat szenvednek a végváriak gyakori rajtaütései miatt. Láthatjuk, hogy a királyi országrésszel való kapcsolat hátterében anyagigazdasági aspektusok állottak. A módos cívisváros gazdasági potenciáljának erősítéséhez, főként a kereskedők, tőzsérek áruszállítási kiváltságainak érvényesítéséhez szükség volt a királyi terület uralkodó osztályával való állandó jó kapcsolatokra, melyek viszont döntő mértékben az adókon, vámokon, bérleti díjakon, ajándékokon és egyéb juttatásokon, szolgáltatásokon álltak vagy buktak. Alapvetően ez a gazdasági tényező motiválta a kecskemétiek adófizetéseit is, bár nyilvánvaló, hogy ezekkel is siettetni kívánták a török uralom alóli felszabadulásukat.

10 2. A mezőváros mezőgazdasági termelése A gazdálkodás jellege: Kecskemét mint kertes város A XVI. század Kecskemét egyike volt az Alföld számos kertes városának, melynek ilyetén — a XIV. századtól kialakuló — sajátos parasztpolgáriprekapitalista gazdálkodási rendszere éppen a török hódoltság másfél évszázadában szilárdult meg, hiszen a mohamedán uralom különösen kedvezett az autonóm gazdasági tevékenység további erősödésének. A kertes gazdálkodási rendszer tulajdonképpen a már korábban is meglevő hagyományos nomád állattenyésztő termelési mód továbbfejlesztését jelentette. Mert hiszen Kecskemét esetében is megmaradt a kiterjedt pusztákon 10 1561,1594: OPPEL J., 1931. 46.; 1591: MÓL. E 156. U. et C 62/33. Urb. Ep. Vac. Anno 1591. „Czeklédiek is készpénzbe 200 flór."; „Körösiek is évente 200 flór."; 1591. XI. 5. „Kecskemétiek attak désmától minden év pünkösd napján készpénzbe 400 flór." HORNYIK, 1861. II. 51.; I. 242—3.; TAKÁTS—ECKHABT—SZEKFŰ, 1915.1. 92—5.; TAKÁTS, Rajzok ... I. 88—9, 93.; TAKÁTS, Egy hős kapitány halála. = Uo. Szegény ... é. n. 258.