Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
érő dolgaik és javaik vannak." A királyi hadiadót az uralkodók a várak ellátására rendelték. így a XVI. században Pest vármegye és a Kiskunság adóit mindvégig Eger vára szedte be (1596-ig, török kézre jutásáig). Az egri tiszttartók 1558-ban Kecskeméten is borkimérést (educillatiót) tartottak, és a várat felkereső kereskedőket ajándékok adására kényszerítették. A XVI. században Eger intézte a közigazgatási ügyeket is. Az állami hadiadón kívül erővel adófizetésre kényszerítették a hódoltsági városokat (occupatia bona). Az 1550-es években Kecskemét 327 forintot és 93 dénárt, Cegléd 759 forintot, Balmazújváros 150 forintot, Debrecen 500 forintot, Szeged pedig 900 forintot fizetett Egernek. Később, 1565-ben Mágóchy egri kapitány Ceglédtől 759 forintot, Kecskeméttől 262 forintot, Szegedtől pedig 500 forintot csikart ki erőszakkal. Kecskeméttől vágómarhákat is követeltek; 1589-ben 4 darabot. 1579-ben a kecskemétieknek is 12 napi közmunkát (gratuitus labort) kellett végezniük Eger falainál. 1562-ben 20 forint 20 dénárt fizettek Egernek Bene-puszta használatáért. 8 1548-tól Dobó István egri főkapitány szedette be az egri váruradalom számára Pest megyéből a hadiadót. Ekkor Kecskemét 204 porta után 102 forintot, Cegléd 132 portától 66 forintot, Nagykőrös 106 portától 53 forintot fizetett. Mint hódoltsági települések az 1 forintos rovásadó felét, 50 dénárt fizettek minden portától. Kecskemét még szorosabban kapcsolódott Eger várához, mint más hódoltsági települések, mert egyik földesura, Zárkándy Pál egri tiszttartó volt a XVI. század közepén. I. Rudolf király pedig 1582ben a kecskeméti polgárok feletti bíráskodási jogot is a mindenkori egri főkapitányokra ruházta, s ezzel teljesen kiszolgáltatta a mezővárost Egernek. 1554-ben Nagykőrös 65, Kecskemét pedig 310 kapu, azaz porta után fizette az 50 dénáros hadisegélyt, az utóbbi 155 forintot. Jól érzékeltetik Kecskemét magyar részre fizetett adóinak nagyságát, s egyúttal erős gazdasági potenciálját a korabeli portajegyzékek, melyekből négy Pest megyei mezőváros adóegységeinek változása követhető nyomon 1548-tól 1588-ig: A táblázatból kitűnik, hogy Kecskemét egyedül másfélszer akkora adózási potenciált képviselt a magyar állam egri vára számára, mint a másik három Pest megyei mezőváros együttvéve. Az 1550-es évek közepétől másfélszeresére-kétszeresére emelkedő portaszám az 1551/52-es és 1566-os nagy török hadjáratok után Kecskemétre menekülő falusi lakosság számának, illetve a mezőváros anyagi potenciáljának viszonylag gyors gyarapodását jelzi. Egészen 1582-ig töretlenül emelkedett Kecskemét adózó portáinak száma, ami egyben utal a gazdasági növekedés permanens voltára is. 1582-ben meg8 Corpus Juris, 1899. 161,196. A hódoltságiak a mindenkori adók felét fizették. (U. o. 196.) Az egrieknek beszolgáltatott adókról lásd: GYÁRFÁS, 1885. IV. 5—170.; RŰZSÁS L., 1939. 6, 12., 28—9., 50—6. RŰZSÁS, 1939. 53—55. (1558).GYÁRFÁS, 1885. IV. 97—103.; KÁLDY-NAGY, Harács-szedők... 1970. 155.
