Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén MÉSZÁROS LÁSZLÓ 1541-ben a török megszállta Budát, és megkezdte Magyarország középső területeinek elfoglalását. Ekkor került mohamedán uralom alá Kecskemét is, a Duna—Tisza köze egyik legjelentősebb mezővárosa. A nagy múltú település a jobbára Pest vármegye területéből akkor megszervezett török közigazgatási egység, a budai szandzsák egyik kerületi (náhié-) székhelye lett, mely bár nem került katonai megszállás alá, de bizonyos ügyek intézésére török elöljárót, kádit rendeltek az élére. Az utókorra maradt források arról tanúskodnak, hogy a XVI. század közepi Kecskemét egyike volt a török hódoltság legfejlettebb, legnépesebb mezővárosainak. A mezővárosi potenciál számos összetevője közül e tanulmányunkban a két legfontosabbal, a gazdasági élettel és a népességgel kapcsolatos adatokat tekintjük át. Mivel a gazdasági viszonyok megismerésének alapvető forrásai az adóösszeírások, először az adózással, illetékekkel, járandóságokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos közlésekkel foglalkozunk, majd ezt követően sorra vesszük a gazdasági élet egyes ágazatait, a növénytermesztést, az állattenyésztést, a kézműipart és a kereskedelmet. Ezeknek az alapvetően determináló, objektív anyagi-gazdasági viszonyoknak a feltárásakor döntő mértékben a korabeli török adódefterekre és vámnaplókra támaszkodunk, melyeket kiegészítenek egyes magyar és latin nyelvű céhiratok, portális összeírások is. Hangsúlyt helyeztünk a szubjektív tényező, a gazdasági javakat előállító ember személyének és sokrétű viszonyainak feltárására is. Ennek során kitértünk az etnikai, társadalmi, kulturális, demográfiai és nyelvjárási-névtani viszonyok bemutatására is, már amennyiben ezt a szűkös forrásadottságok lehetővé tették. S hogy minél pontosabban lemérhessük Kecskemét helyét és szerepét a XVI. századi hódoltsági mezővárosi fejlődés folyamatában, minden lehetséges alkalommal összehasonlítottuk a vele kapcsolatos adatokat a budai szandzsák városaival, illetve más fejlett hódoltsági mezővárosokkal. Ilyeténképpen sikerült egy aránylag részletesebb, összetettebb, a valóságos helyzetet pontosabban tükröző képet kialakítanunk a XVI. szá-