Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században
kezdetitül fogvást: Ezen meg irtt Contractus előtt pedig volt még három rendbéli Contractusunk: Első de Anno 1719. die 17 a Marty, — a' mellyet itt producalunk sub N™ 17° másika de Anno 1751 de dato diri 27 m ° January, az mellyet producalunk Sun N™ 18 vo nem külömben Sub N r ° 19 n °. Ad 3 tlum Az fent irtt elsőben indicaltt Contractus szerint tettünk minden adózásokat. Ad 4 tum Hasznunkra szolgál, hogy egy kevés Szöllőnk vagyon, Tűzre és Épületre való fánk is vagyon az Uraság engedelmébül, Nádolásunk, Malomban fele részünk, Halászatunk, Korcsmán fél Esztendeig való Bor áruitatásunk vagyon, Dunához egy Mórt föld nyóre lakunk; Só alá is járunk Szegedre, a' mellyet Bajara szállítani szoktunk: Veteményes Kérteink, és legelő Mezőnk vagyon, de a' legelő Mező job részint árendás Pusztákon vagyon Mlgos Uraság engedelmébül, Mészárszékünk is vagyon. Elleniben Kárunkra szolgáll Dunának áradássá, melly Kaszáló Réteinket, belső legelő Mezőnket, és Kukoriczás, s. Kenderes földeinket olly szörnyen el önti, hogy sokszor semmi hasznát nem vészük; sőtt vetéseinkben is gyakorta nagy Károkat tészen. Négy Hidnak, és nagy hoszu Töltésekk csinálhassa is inkáb terhel bennünket, hogy az Árvíz Hidgyaink Padlóit el hordván gyakorta azok hellett uj jakot Keletik Hordanunk, és csinálnunk ; Töltéseket is sok hellyett fundamenturnbul, újra kell állítanunk, A' midőn sok Árvíz Mezőnket el önti Két Mért föld nyére Kíntelenek vagyunk Marhákot Pusztára hajtani, és ottan mellette cselédeket Kárunkkal, ós munka halasztással tartani, a' mit most is nagy szívünk fájdalmával, és el felejthetetlen Kárunkkal tapasztaltattya velünk az Árvíz, melly most is nem csak mezeinket, hanem szántó földeinket is annyira el borította, hogy Őszi Vetóseinkk nagyob része Vízben fekszik, és felette jéggel fagyott, a' Isten tudgya ha valami hasznát vehettyük-é ? Tavaszi alá hagyott Földeinket szerte szóllyel el lepte úgy, hogy ha Vetés alá szántani Kellenék, meg száradását földeinkk várván takarmányunk el fogy, és így vagy Tavaszi Vetés nélkül maradunk, vagy pedig Késűn vetvén a' magját csak haszontalan el vesztegettyük, fő-képpen ha száraz üdők következnek utánna, azon el ázott Föld fölü meg tserepesedik, és belé vetett magot meg fujtván semmi Gyümölcsött nem hoz. A' mint az előtt is illyetón dolog, és Kárvallások meg történtek rajtunk. E' mellett Hidainkat el hordván azokk fogyatkozássá miat, csak Hidakra szükséges fáért sem mehetünk az Erdőre, sőtt ha meg apad is a' Viz irtóztató nagy sár miat Marhainkk Veszedelmével, és sok hellyet usztattva mehetünk csak az Erdőre-is, azt is ugy : hogy ha Takarmányunk fogyatkozássá miat addig is Marháink el nem hullanak, Az is nagy Kárunkra szolgál, hogy Hellységünkben bé hatván, valamint az előtt, ugy most is az alatsonyabb Hellyeken lévő Házainkat dönti, és Lakossainkk, mikevés Takarmányok maradott is, fel veszi, mivel hogy sokszor, de fő képpen ha jéggel jön olly hirtelen meg öntt bennünket, hogy észre sem vehetni. Hoza járul az is, hogy környül vétetvén vízzel, melly e' kemény üdővel Jéggel fagyott, az mellyikünk Takarmány dolgábul már is meg fogyatkozott, annak Keressésére, sem Marhával, sem pedig Ladikon nem mehett; Melly így ha sokáig tartt, Marhainkk éhell is el Kelletik veszni. Életes Vermeinket fel vévén, Kenyér, és Tavaszi vetéshez szükséges mag nélkül hágy bennünket. Ad 5 tum Még meg szállítása idejében ezen Hellységnek midőn csak Kevessen voltunk is Boldog Cardinalis Csáky 6 Eminentiaja ugy mint akkori földes Urunk látván hogy a' Miskei Határ olly csekélly, hogy semmi képpen rajta nem élhetünk ( :az 35* 547
