Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
NOVÁK LÁSZLÓ Pest—Pilis—Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszeréi a XVIII. században
Kecskeméten 1728-ban 2545 kapás szőlőterületen 6199 urna bor termett, s ezzel a mennyiséggel első helyen állt vidékünkön. Kecskemét termelése 1760-ra lényegesen megnövekedett — 21493 urna —, ami a szőlőtermelés erőteljes fejlődését igazolja. Abonyban az 1728-as összeírás szőlőművelésről még nem tudósít, de 1760-ban már — a hatékony földesúri beavatkozás következményeként -— 274 urna bortermésről ismerünk adatot, amely leszámítva a jelentősebb szőlőtermesztő falvakét (Nádudvar 696, Csanád 737, Solt 1674, Dömsöd 1342, Monor 2486 % stb. urna), viszonylag jó termésnek bizonyul 65 (IV. táblázat). Legelő A XVIII. században a külterjes viszonyok között történő állattartás számára nélkülözhetetlen volt a természetes legelő. A Duna mentében fekvő helységek lakóinak állandó panasza a XVIII. században a Duna árvizének kártétele, amely a legelőt is tönkreteszi, így legeltetés miatt is közeli-távoli fekvésű pusztákat kellett bérbe venni. A Kecskemét környéki futóhomokos vidéken sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Ott hamar kiégett a fű, s juhon kívül a többi jószág igen nagy hiányt szenvedett legelőben. A jószágállomány — a nagyobb mezővárosok kivételével — az önellátás keretén belül az egyes gazdaságok iga- és élelmiszer-szükségletét elégítette ki. Számottevő árufelesleg nem teremtődött meg, amely értékesítésre kerülhetett volna (vö. III. táblázattal). A helységek java részének nem volt elegendő a belső határ legelője, ezért bérelni kellett más helységek határán, illetve pusztákon. Az 1728-as összeírás adatai szerint területünk településeinek belső és külső legelői a következő mennyiségű jószágot voltak képesek eltartani. 66 Kétségtelen, hogy az összeírás számadatai túlságosan kerek összeget mutatnak, nem tekinthetőek pontosnak, azonban tájékoztató jellegük értékes. Egy-egy legelő eltartóképességét becsülik meg, így jelzik azt a jószágállomány-arányt, amellyel a különböző helységek rendelkeztek : * 65 PML CP. II. 244/a—b. Conscriptio Dicalis 1728, 1760. 66 PML CP. I. 4. Conscriptio Regnicolaris 1728. Kecskeméti és Solti járások.
