Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században
építést csak meghatározott nagyságú telken engedélyeztek. Elhatározták, hogy kitelepítik a szárazmalmokat. (Az 1828-as összeírás szerint 50 malom volt a városban. 115 ) Az utcák kiegyenesítésével és kiszélesítésével jobb belső közlekedést alakítottak ki, ugyanakkor újólag szabályozták a tizedeket is. 1704-ben még 18 tized volt a levéltárunkban található nyilvántartások alapján. Az 1707/8-ból megmaradt első adóösszeírásban találkozunk először a 8 tized szerinti összeírással. Szám szerint 8 tized maradt a század végéig, de közben többször módosították, változtatták őket, például 1711-ben, 1717-ben, 1728-ban stb. E változtatások legtöbbször a számozás sorrendjének a megváltoztatását jelentették. 1743-ban korrigálták az utcákat és az utakat is. U6 A tizedek számozásának állandó változtatása, bizonyos arányosításon túlmenően, valószínűleg azt a célt szolgálta, hogy a város ügyeit a kívülállók előtt minél áttekinthetetlenebbé tegye. Az összeírások közötti különbségekben is erre gondolhatunk, annál is inkább, mert a városi adókönyvekben — a tizedekre való osztás feltüntetése nélkül — lényegében ugyanabban a sorrendben sorolják fel a lakosokat, illetve leszármazottaikat a XVII. század végétől 1755-ig, amikor az adókönyveknél is áttérnek a tizedek szerinti nyilvántartásra. A nyolc tized szerinti felosztás nagyon tartós volt, csak 1810/11-ben említik a ,,Külső" vagy ,,Újváros"-t a 8 tizeden felül. 1818-ban már 10, 1827-től pedig 11 tized volt. 117 (2. sz. térkép) A tizedek rendjéért felelős tizedesek már a XVII. században is fontos szerepet töltöttek be, 1730-ban tizedenként két tizedest bíztak meg a feladat ellátásával, azonban a lakosság számának a megnövekedése miatt 1748-ban tizedenként 4 kapitányt állítottak melléjük. 118 Az 1755-ös adókönyv szerint tizedenként 2 tizedes és 2 kapitány gondoskodott az utasítások végrehajtásáról és a rend fenntartásáról. E munkájukért adókedvezményben részesültek és fizetést is kaptak. 119 1768-ban statútummal szabályozták a tizedesek, illetve tizedbírák kötelességeit. 120 A szabályzat 6. pontja kimondja, hogy minden tizednek 3 bírót kell választania a Tanács tagjai közül, akik évenként váltakozva látják el a tizedbíró feladatait. A tizedbíró kötelességévé tették többek között a tizedlajstrom elkészítését, mely a lakosok névsorát és foglalkozását tüntette fel, de ilyen lajstrom nem maradt meg. A tizedbíró irányította a tizedesek 115 PÁLFY i. in. 4. tábla 387.1. 116 BKML IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai, z) Vegyes iratok. Mosdós Gergely-féle lajstrom, lásd még SZILÁDY jegyzetei LXVII. pontban ugyanezt. 117 BKML IV. 1506. Kecskemét város főbíráinak iratai, b) Főbírói naplók bejegyzései alapján és TRTRRING i. m. 871.1. 118 BKML IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai, c) Közigazgatási iratok 1818 — 79. sz. 1748. évi szavazójegyzék mellékletében. 119 BKML A királyi Vizsgálóbizottság iratai 1. téka 3. cs. és Adókönyvek 1755/56. évi kötet. 120 SZILÁDY jegyzete LXIV. pont
