Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
KISSNÉ MEZŐ GYÖNGYI Kunszentmiklósi demográfiai viszonyai a XVIII. században
böredéktelken gazdálkodjanak. A jobbágy család felnőtt tagjai sok helyen nem vállalnak új telket, hanem a család régi telkén, nagycsaládi kötelékben élnek.". 34 A nagycsaládba, a közös háztartásba az apával élő családos férfi vagy nő, a fiatal gyermekek, az élő testvérek s azok gyermekei, valamint a házi cselédek és szolgák is beletartoztak. — Acsády ennek ellenére az átlagos lélekszámot a háztartásoknál G főben állapította meg. Az 1720. évi összeírás az 1715. évihez viszonyítva már teljesebb. Az 1720. évi össznépesség (Acsády számításait alapul véve) csaknem kétszerese az 1715. évinek. Ha az 1720-as (Acsády számításaival nyert) összlélekszámot összevetjük az 1784/87-es népszámlálás Kunszent miklósra vonatkozó adatával, az az össznépesség megnégyszereződését mutatja 64 év alatt. 3. táblázat Népesség Acsády számításai szerint 1720-ban Jogi népesség 1784-ben 612 2643 Dávid Zoltán korrekcióját figyelembe véve, ha úgy számolunk, hogy 2/3 része a lakosságnak az összeírásból kimaradt, a valóságos helyzetet jobban megközelítő eredményhez jutunk: 4. táblázat 1720. Háztartások száma Kihagyott családok száma összes családfő feltehető száma Össznépesség (családonként 5 fő) 1784/87. népszámlálás 68 136 204 1020 2643 Az 1715—20 közötti időszakból az 1718-as dicalis conscriptiot vizsgálva azt láthatjuk, hogy annak névanyaga gazdagabb, mint a két országos összeírásé. A conscriptio nem olyan széles körű, mint az 1699-es, csak öt rovatból áll, de ebben a feltüntetett adózó családfők száma már 131. A rendelkezésre álló források közül az anyakönyvek nyújtották a legnagyobb segítséget a reális helyzet feltárásához. „Míg az adóösszeírások, az urbáriumok esetében a vagyoni és társadalmi helyzet függvénye volt az, hogy valakit az adózók közé felvesznek-e vagy sem, addig keresztelni gyermekét mindenki elvitte, s egy minimális százaléktól eltekintve, ennek írásbeli nyoma maradt az egyházi anyakönyvben." 35 34 VÁBKONYI Ágnes: A három részre szakadt Magyarország története Mohácstól 1711-ig (Magyarország története Szerk.: MOLNÁR ERIK, Bp. 1964. I. 253. p.) 35 KOVÁTS Z.: Somogy m. népesedéstörténetének néhány kérdése ... (I. m. 10. p.)
