Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

még többen mások" római katolikus vallásúak, de görögkeletieknél szolgálnak. — A legkorábban települt magyarságról sajnos jegyzék nincs, s csak az 1807. évi bérmálási anyakönyv ad róluk —és származási helyükről— felvilágosítást. — Szenttamás viszonylag elég korán települt, úgyhogy 1797-ben lehetett volna itt helyben is bérmálás. Amint Becsénél említettük, a bérmálkozók Becsére mentek, s így csak körülményes eljárással állapítható meg, hogy kik laktak közülük Szenttamáson. Az 1807. évi helybeli bérmálási anyakönyvből

157 megállapítható, hogy a lakosság túlnyomó része (legalábbis az 1797 után bevándoroltak) magából Bács-Bodrog vármegyéből származik. Sokan jöttek még a Jászságból, a két Kunságból és Heves vármegyéből. A jelenlegi Bács-Kiskun megye területéről a következők származtak (a név melletti szám az életkort jelenti) : Akasztó: Kováts András 16 Kovács Mária 8 Kovács Mihály 9 Tóth Márton 22 Almás (ma: Bácsalmás): Garzó Mátyás 10 Baja: Bajanics Franciska 13 Csordás Éva 10 Bojár (talán a Hartához tartozó puszta) : Kiss Katalin 30 Borsod (ma: Bácsborsód) ; Kiss Károly 7 Ritza József 24 Félegyháza (ma: Kiskunfélegyháza) Csekle István 21 Csekle Mátyás 20 Halas (ma : Kiskunhalas) : Garzó Erzsébet 16 Holka Anna 26 J ánoshalma: Lakatos Klára 30 Kecel: Kováts József 40 Kovács Rozália 10 Kecskemét: Hegedűs Pál 60 Kelemen Dávid 12 Nádi Mihály 20 Nádi Péter 17 Orosz István 36 Tomtsányi Apollónia 15 Tomtsányi Emerencia 9 Kerekegyháza: Nádi István 11 Nádi Verona 13 Kecske (ma: Tiszakécske) : Horpácsi József 60 Pozsonyi András 56 Vintze János 54 Madaras: Kiss József 18 Turtsik Anna 50 Majsa (ma: Kiskunmajsa) Antalits György 17 Illvés Sára 55 157 KÉL. Anyakönyvek, Conf. Szenttamás 1807. Idézési jelzése: Sz 1.