Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

A különféle kereskedők között 1 borbély és l csizmadia is volt, tehát ezek iparuk helyett kereskedéssel foglalkoztak. 3. Az 1714-es és 1728-as adatok nem tekinthetők teljesnek, mert az összeírások kisebb létszámot tüntetnek fel, mint az adókönyvek. Jellemző, hogy az 1728-as megyei összeírásban mindössze 25 iparost és 7 kereskedőt mutattak ki azonban megjegyezték, hogy 1 személy fuvarozásból élt („currulizatione vivit"). 1712—1848 Kecskemét a XVIII. és XIX. század folyamán is tovább fejlődött, elsősorban a népességszám vonatkozásában. Ebből a szempontból az ország összes városa közül 1720-ban a 8., 1786-ban a 4., 1825-ben az 5. és 1846-ban a 4. helyen állt, azonban egyéb városiassági érték szempontjából (ipar, iskolák, igazgatás) elmaradt a többi várostól. Ebből a szempontból 1715-ben a 26. helyen, 1828-ban pedig a 20. helyen állt, mert sem ipara, sem iskolái, sem fontosabb igazgatási intézményei nem voltak.

101 Ezt azonban jórészt az adatok hiányosságai miatt állapították meg, mert a városi nyilvántartások, elsősorban a megmaradt adóösszeírások szerint például jelentős számú iparos élt a városban. (5. sz. táblázat), bár kétségtelen, hogy elsősorban agrártermelése volt létének alapja.

102 A XVIII. század közepén még mindig nagy szerepet játszott a város lakóinak életében az állattenyésztés és az állatkereskedelem. Például Kecskeméten korábban egyáltalán nem írták össze a bérelt pusztákon tartott állatokat, az 1725-ös adó összeírásban találkozunk először a pusztákon tartott állat fogalmával. 1728-ban pedig pusztánként is feltüntették a számukat. A kecskeméti gazdák állataikat ekkor a városon kívül 37 különböző helyen tartották. A szántóföldek és kaszálók pedig négy pusztán voltak: Borbásszálláson, Felsőalpáron, Szentkirályon és Szentlőrincen. Az állatkereskedelem fontossága az 1757-es összeírásból tükröződik, ahol 98 különféle szintű kereskedéssel foglalkozó személyt tüntettek fel, s ezek közül 29-en marhakereskedelemre specializálódtak (ő. sz. táblázat), de valószínűleg állatkereskedelemmel foglalkozott még rajtuk kívül 3 kereskedő (1 sertés, 2 juh) és 32 ,,kupecz". A város lakosainak a száma a XVIII. század folyamán szinte ugrásszerűen nőtt. Az adókönyvek, illetve összeírások adatai szerint például 1728 és 1757 között több mint háromszorosára (305%), 1757 és 1771 között pedig ismét több mint kétszeresére (234%) nőtt (6. sz. táblázat). Itt kell megje101 GYIMESI Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp. 1975. 8—9. sz. melléklet, 260.1. 102 U. o. 163.1. és 11. sz. melléklet.