Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században
Ferencz Mátyás 20. Gibus István Halász János Hanák Ferenc Hanák György Hanák János Hanák János Holi Márton Horváth Ferenc Huszár János Istenes Ferenc 30. Juhász György Katona János Kaslik Pál Király Márton Kiss Mátyás Koslik Mihály Kovács Antal Kovács István Kovács János Kovács Mátyás 40. KóssPál Kuczman Mátyás Lakatos István Lipták János Miklós István Mikó János Molnár György 50. 60. 70. 73. Nagy Pál Nemoda Ferenc Nóvák Bertalan Pelle Mihály Petricza József Pircharadan Mátyás Raguli György Rehák Márton Sárközi Gergely Sárközi János Sárközi Márton Strebek Mihály Szabó János Szabó János Szajda József Szalaj Imre Szekeres Mihály Szepessi Gergely Szerencsés Pál Szombateli Ferenc Takács György Tóth György Tóth János Tóth János Tóth József Urminy János Vetro György A helyi neveket ismerők nyomban rá fognak jönni, hogy Bakas helyett Bakos, Balok helyett Balogh, Koslik helyett Kaslik, Urminy helyett Ürményi olvasandó, Strebekből Sterbik lett, Raguli-ból Ragolyi. Mikor 1768-ban már a bírói tisztet évente váltakozva töltötték be, és a községi tanácsba a 17 szerb tanácstag mellé 17 magyar tanácstagot is választottak, ez utóbbiak közé az előbbi névsorból kilencen jutottak be: Bakos, Balasa (Kerekes), Bodor, Fejér, Hanák János, Király, Ragolyi, Sterbik, Szálai. 45 A már említett bérmálási anyakönyvekből állapítható meg a betelepült lakosság származási helye. 46 Természetesen az itt számbavehető adai 1797-es 45 OL. E. 25. 1768. márc. 25. íol. 106—120. 46 KÉL. Anyakönyvek, Conf. Ada. 1797. 1807. 1810.
