Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

1704 tavaszáról fennmaradt egy másik katonai összeírás is. Szerencsére az eredeti „adatlapok" állanak rendelkezésünkre. Igaz, hogy többségük nehezen olvasható a gyakorlatlan kézírás miatt, és ezért gondosan kell adataikat összegyűjteni, majd összegezni. A nagyon eltérő forma, az eltérő adatsorok nem tették lehetővé, hogy a szöveget egységes külső, azonos tipográfiai keretek közé kényszerítsük. A szöveghűség megtartását tekintettük legfőbb célunknak. Az összeírás tárgyát és módját az első tized összesítőjének bevezető sorai jelzik: „Kalocsa János Uram tizedgyébül mentenek el kurucságra szám szerint minden háznak fel tevén az gazdáját."

53 Az összeírás időpontját viszonylag jól be tudjuk határolni. Ez utóbbi mindenképpen február 22. után keletkezett. A két összeírás jellege merőben eltér egymástól. Az előbbi főként a lehetőségeket tárja fel, ez utóbbi a ténylegesen korábban már katonának elment személyek számát. Verebélyi Péter karabélyos kapitány, aki a három város egységeinek toborzásával volt megbízva, április 21-én írta utasításait Kecskemétről a körösi és a ceglédi hadnagyoknak. Az összeírásban szereplők száma meghaladta a 600-at. Valószínű, hogy a felszólítás végrehajtását rögzítette, vagy a fejedelemnek küldött kérelem elkészítésének előmunkálatai során keletkezett. Kétségtelen, hogy a Duna— Tisza közén a legnagyobb katonai erőfeszítésekre 1704-ben késztette a kuruc vezetés a lakosságot.

54 A következő évek során is kapott a város utasítást jelentős számú katonai egységek kiállítására, de ezek mind kisebb méretűek voltak. Túlteljesítésre pedig ekkor már nem vállalkoztak. Az összeírólapok hitelességéhez nem férhet kétség. A sajátos rövidítések, az előző összeírás adataival való egybevetés, az adólajstromokkal való egyeztetés egyértelműen bizonyítja, hogy a jelzett időszakban keletkeztek. A feljegyzések forrásértékét jelentősen növeli, hogy szemben Pest megye községeinek 1704-es katonai összeírásával,

55 többségükben jelzik a felsorolt személyek vagyoni-társadalmi helyzetét is. Pl. „Szivos Páltul 2 Mihály nevű szolga, ismét Pal nevű és András nevű szolga." A szolgák és a családtagok jelölése nagyon következetesen történt. Pl. „Mező Mihály szolgája István, másik is István. Ismét az silleré Tot János fiastul", avagy „Panczel István szolgája András. Ismét az ridegje Faragó János," „Toka Demeter szolgája Márkus Mihály, ismét mester legénnyé 53 A tized számát az előző összeírás névsorával való összevetés alapján állapítottuk meg. 54 KOSÁRY, 1965 46—51. HORNYIK, IV. 116—117. 55 KOSÁRY, 1965. függelék.