Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

A varos és lakossága tehát nem. rendelkezett számottevő anyagi tartlékok­kal. Ezzel magyarázható, hogy mind a felszabadító háborúk, mind a sza­badságharc után rendkívül lassú volt a gazdasági talpra állás, a termelőerők szintje csak sok év elteltével érte el a háborúk előttit. A kuruc sereg katonai sikereinek hatására 1703 őszén Pest megye gyakor­latilag kettévált. A kurucok előnyomulása a Dunánál megtorpant, Pest és Buda végig császári kézen maradt. A Duna menti községek és városok több­ségére is jobban támaszkodhattak a labancok, mint a kurucok. Ezért szük­ségessé vált az új közigazgatás megszervezése. Erre 1704 tavaszán került sor. Kecskeméten, de állandó székhely nélkül megalakult a „kuruc" megye, melyben a mezővárosoknak és a mezővárosok nemeseinek jelentős szerep jutott. 36 A közgyűlést Darvas Ferenc hívta össze, 1704. május közepén. Sajnos a kuruc megye első időszakából nem maradtak fenn a jegyzőkönyvek és az­iratok. Valószínű, hogy a függetlenségi mozgalom anyagi és katonai bázisá­nak felmérése, majd építése volt az új közigazgatás elsőrendű feladata. 37 Az is bizonyos, hogy az ilyen irányú szervező munka már jóval korábban megkezdődött. A pillanatnyi igények kielégítése 1703 őszén az egyes katonai parancsnokok utasításai és követelései alapján történt, majd a hosszabb távra irányuló erőfelmérések is megkezdődtek a szabadságharc első hónap­jaiban. A kecskeméti városi tanácsot is a sikeresen kibontakozódó szabadságharc és a fokozatosan növekvő rác fenyegetés együttesen késztette arra, hogy fel­tárja a város katonai erejét. Ezért 1704. február 22-én utasítást adott az egész városra kiterjedő Összeírás elvégzésére. Ennek értelmében: „1. Tartoznak conscriptor uraimék, kiki rendelt uczájában levő rendelt házakhoz külön-külön be menni, és az ott levő gazdát, fiát, attyafiát, akár sellérét találvánn hit szerént examinálni, hányan mentek volna azon házbul az hadak közzé ? 2. Ha penig ment, micsoda rendbéli ? gazdájáé az háznak, vagy fia, vagy attyafia, vagy sellére. 3. Annak is szükséges végére menni, ki ezre alá ment, és ki hadnagya seregébe, es actu ott vané ? 4. Hányan maradtak még azon háznál lakosok, es micsoda rendű személy­lyek, kik alkalmatossak lennének tovább való hadakozásra ? 5. Annakis szorgossan végére kell menni minden házaknál, ha találtatnak 36 KOSÁRY, 1963. 92. KOSÁRY, 1965. 43. 37 KOSÁRY, 1965. 50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom