Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Kecskemét város Tanácsa a XV—XIX. században

Szentesről 1 személyt jelöltek a bíróság tagjai közé. Tehát Kecskemétről is külön kijelölték a két convocatus bírót. A kecskeméti Tanáccsal egyszer volt közös ülésük, és egy másik alkalommal a földesúr inspectorának részvételével és elnökletével tartott tanácsülésen 2 körösi személy is jelen volt. Ugy tűnik, hogy ezt már a későbbi úriszéki ülések előzményének tekinthetjük. A bíróság hatásköre csökkent, így a korábbi változatokra sem volt szükség, üléseikre is ritkábban került sor. A kötetben mindössze 10-et jegyeztek fel.

85 A körösiek, ceglédiek és kecskemétiek valamennyin részt vettek, de néha távolabbi helyekről származók is voltak jelen.

86 A bíróságon kívül időnként más fontosabb tanácsi határozat meghozatalanál is jelen volt 1—2 convocatus bíró. Az 1672/73-as számadáskönyvben például a kecskeméti városi „másakő" hitelesítésénél a főbírón, adószedő bírón, 4 kisbírón, 14 esküdt tanácsbeli személyen kívül két körösi tanácsbeli esküdt személy is részt vett, továbbá a 3 székbíró, a 3 mészáros és a Szappanos Céh képviselői. Azért került erre sor, mert a Szappanos Céh panaszt tett a mészárosokra a nekik eladott faggyú mennyiségével kapcsolatban. A hitelesítés eredményeként megállapították, hogy a mázsakő 102 font, tehát az ezen mért faggyúhoz 2 font számítandó.

87 Ugyanebben a kötetben jegyezték fel a juhokról és juhászokról kiadott statútumot is, melyet egy körösi és egy halasi convocatus bíró jelenlétében hoztak, rajtuk kívül részt vett a határozat hozatalában a főbíró, 17 kecskeméti esküdt, a juhos gazdák és 2 juhász is. A városban a tényleges hatalmat a ,,bírák" gyakorolták. Már 1564-ben megkülönböztették az esküdt bírákat és a polgárokat egymástól. Az ötvös céhlevél alapján feltételezhetjük, hogy akkor még csak a főbírót nevezték bírónak, a későbbi bírókat esküdteknek és a tanácsbelieket polgároknak. Az elnevezések lesüllyedése ugyanis a későbbiekben is megfigyelhető.

88 1600-ban a 39 polgár mellett a bírákat is felsorolták, ekkor öten voltak.

89 Számuk alakulása azonban a hiányos adatok miatt bizonytalan, valószínűleg 1650 és 1684 között is 5 vagy 6, esetleg 7 főből állt a vezetők csoportja. 1656-ban a főbírót, az adószedő bírót, 3 polgárt és a nótáriust emelték ki.

90 85 1690-ben 1,1691-ben 3 (ezek közül egy alkalommal csak 2 körösi ember vett részt a kecskemétiek tanácsülésén) 1692-ben 4, 1693-ban 1,1696-ban és 1697-ben is egy-egy ülésük volt. 86 Kecskemétiek (legalább a főbíró, de legtöbbször 2—3 személy), körösiek, ceglédiek 10—-10, szentlőrinciek 9, szentkirályiak 7, szentesiek és vásárhelyiek 4—4 alkalommal, abonyi, gödi, halasi (2 fő), debreceni (2 fő) makói és eolti személy 1—1 ülésen, ezenkívül 1,, Csázti" és egy alkalommal ketten, akiknek származási helyét nem tüntették fel (egyikük nemesember és valószínűleg mindketten kecskemétiek), vettek részt az üléseken. 87 BKML Főbírói számadáskönyvek 1672—1673. évi kötet. 88 54. sz. jegyzetben idézve. 89 HORNYIK i. m. II. köt. 93. 1. 90 BKML Jegyzőkönyv másolat. Lehetséges, hogy 1656-ban még csak három járásra osztották fel a várost.