Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcról

A portiobeszedési lajstrom szövege: Anno 1690. 19. februaris. A becsületes Kecskeméth wérossának lakossi mind közönségessen egyben gyűlvén eskütt uraimékkal, levén nro. 8125 forintbeli impositio, ezeknek exigálásárul ekképpen lett a deliberatio, az egész, urak részéről való adotis ide computalván. 1- mo: Minden háztul akar mennyi légyen, ki ki mennyit bir, attul fizettessék két két tallér. 2- do. Az istálloktulis, melyekben ridegek laknak, tall: 2. A majoroktul tall. 0,5. 3- tio. A boltoktulis, mindenikétül adassék két két tallér. 4- to. A főre való fog lenni minden személyre, kicsire, nagyra, gar. kettő kettő. 5- to. A mely ridegh vagy kereskedők találtatnak, kiknek sem helyek, sem istállójuk nem lévén, azokat a tized népe serio investigalván, hittel ki vévén tőle, értéke szerént portiozva, minden 10 talléroktul garast nro. kettőt kettőt, azaz gross. 2 — 2. 6- to. A marhabeli vad számis, minden nevel nevezendő fog lenni egy marhátul gar. nro. 2. Az harmadfű tino vagy üsző egy vadszám lészen. Mint az előtt penigh 10 meddü, koss és ürüktül adatik gar. nro. 2. Tavalyi borjú kettő egy vadszám. 7- timo. Aki pedigh a vad számját el tagadgya, minthogy ujabban bé véletŐdik, ha el érik rajta, azon el tagadott jószágh foglaltassék a quantumra. 8. A szölőktül és kertektül, kiktül dézsmát vesznek, portio nem adatik. Az összeírások görcsös szigorára utal az is, hogy a 217 zsellér közül 8-at kétszer is bejegyeztek, a felvetés ellenére a fizetéstől két esetben el kellett tekinteni a városnak. Az indoklás: nyomorult. Továbbá „maradék nélkül" meghalt 3. Elszökött, elköltözött öt fő. Tehát az 1704. évből rendelkezünk olyan összeírásokkal, melyek alapján csaknem pontosan megállapíthatjuk a családfők számát. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy az összesítések alapján a valóságnál inkább nagyobb, mint kisebb számot kapunk!

19 A különféle adólajstromokba felvett személyek száma 1665. Ezek szerint a vagyoni helyzetük alapján adóköteles, de különféle címen adómentes lakosokkal együtt sem haladta meg Kecskeméten élő családfők száma 1704-ben az 1700-at. Egy családra átlag 5 főt számlálva, 8500 lakost kapunk. Feltétlenül utalnunk kell arra is, hogy a közbiztonság hiányában a város lélekszáma a szabadságharc első éveiben jelentősen nőtt. Ennek ütemét és nagyságát sajnos nem tudjuk pontosan dokumentálni. Végül ki kell egészítenünk vizsgálódásainkat a cselédekkel is. Számukra részben a gazdák adóalapjából, részben pedig a 2. számú melléklet katonai összeírásának adataiból következtethetünk. 1703-ban Kecskeméten az adólajstromban szereplők a fizetett adó mennyisége alapján a következőképpen oszlanak meg: 19 Erre utal többek között a korábban már idézett kitétel: „maradék nélkül meghalt", a ridegek, nőtlen felnőttek külön történő nyilvántartása, a minden bizonnyal még család nélkül itt tartózkodó görögök, rácok és a gyakran családtalan zsellérek ideszámítása is.