Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

hozta létre, melynek szívós kitartását, lankadatlan szorgalmát és teremtő munkakedvét kiemelten hangsúlyoznunk kell.

59 Mivel az összeírok nevenként bejegyezték az esetleges változásokat, módunkban áll külön-külön is megvizsgálni a háztartásfők, a nős és nőtlen testvérek, fiúk, szolgák demográfiai viszonyait 1546—1559 között. Következő táblázatunkban e nős és nőtlen demográfiai kategóriáknál bekövetkezett változásokat tekintjük át az 1559-es összeírás alapján. A kontinuitás, a fluktuáció és a mortalitás összegező adatai a következő képet mutatják: 70. táblázat Az adózó háztartások férfinépességének kontinuitása, fluktuációja és mortalitása (1546-1559) Létszám és százalék Megmaradt Nem maradt meg Létszám és százalék Változatlanul Megnősülve Háztartásfővé válva Együtt Meghalt Megszökött 7. Együtt 1. 2. 3. 4. 5. 6. Megszökött 7. 8. fő 173 6 30 209 202 66 268 /o 82,8 2,9 14,3 100,0 75,9 24,1 100,0 Kecskemét 1559-es népessége azonban két részből tevődött össze a kontinuitás szempontjából: a már korábban is itt élő famíliákból és leszármazottaikból, valamint az újonnan beköltöző családokból, nőtlenekből és utódaikból. Az 1559-es adódefter készítője külön jegyezte fel a teljesen újonnan összeírtak nevét az 1546-os defter másolatában az egyes utcák végén vagy a lap szélén. Valószínű, hogy közülük sem mindenki 1546 után költözött be Kecskemétre, hanem a külön feljegyzések tartalmazhatják az adózásból még kimaradt rétegeket is, amelyek időközben adókötelesekké váltak. Tehát az újonnan összeírtak között az adózásból előzőleg még kimaradt régi lakosokat, valamint a mezővárosba 1546 után beköltöző új telepeseket egyaránt találhatunk, vagyis e személyek egy része a kontinuitást, másik hányada a fluktuációt erősíti. Pontos szétválasztásuk a jelenlegi forrásadottságok talaján igen nagy nehézségekbe ütközik. Valószínű, hogy az azonos vezetéknevet viselő lakosok famíliája, rokonsága a már régebben Kecskeméten lakó törzsökös családok közé tartozott, s jobbára csak a teljesen új nevet viselők tartozhattak az újonnan betelepülő idegenek közé. Részletesebb, pontosabb forrásadatok hiányában, ennek megfe59 Számtalan példát idéz erre a hódoltsági szakirodalom. Lásd például: DÁVID Z., 1908. 23—5.— ,,A XVI. században 34 a pestises járvánnyal terhelt esztendő." (KOVÁTS Z., 1973, 65.) —A népességet 1540—1559 között jelentős számarányban csökkenthétté az 1552/53-as országos pestisjárvány is. (KATHONA G., 1974, 124.)