Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

pedig csak a pásztorokat (csoban) regisztrálták. Különben ebben az évben Kecskeméten kívül csak Bujákon és Nagykőrösön írtak össze 3—3 szolgát a budai szandzsák 14 hászvárosában. Ezzel szemben a Kecskeméthez képest egészen jelentéktelen gazdasági potenciálú Szigeten 1551-ben 80 háztartásfő 144 nőtlen szolgát és 7 bérmunkás családot alkalmazott! 1570-ben Tolnán 239 szolgát regisztráltak, 1546-ban Szegeden632-őt, míg ugyanekkor a 14 budai hászvárosban együttvéve is csak 264-et! Nyilvánvaló, hogy ez csupán egy részét képezhette a tényleges szolgaállománynak. Kecskeméten is csak a szolganépség felső rétegét, a néhány marhával, lóval és egyéb állattal rendelkező pásztorembereket regisztrálták, valamint az iparoslegényeket, kereskedősegédeket. Ugyanakkor a szűkebb értelemben vett szolganépesség jószerint teljesen kimaradt a regisztrálásból. Még ha csupán a szigeti arányt vesszük alapul, a kecskeméti szolgák számát minimálisan is mésfélszáz főre becsülhetjük, de valószínű, hogy a gazdaságilag igen fejlett Kecskeméten még ennél is több szolga élt, legalább annyi, mint Tolnán.

57 Születési, halálozási, házasságkötési, szaporodási és népmozgalmi adatok (1546—1559) A népesség legfontosabb demográfiai összetevői A páratlanul értékes 1559-es defterfogalmazvány a szokásostól eltérően jóval több adatot tartalmaz a férfinépességről, lévén hogy közli az 1546 óta bekövetkezett fontosabb halálozási és népmozgalmi változásokat is. Ez a defter tulajdonképpen az 1546-os összeírás másolata, s nevenként feltünteti, ki halt meg vagy „szökött el" a városból 1559-ig. Ezenkívül az írnok feljegyezte a családi állapotban bekövetkezett változást (a legények megnősülését), továbbá az összeírási sorba került fiúk és testvérek nevét is minden háztartásnál. Ekképpen az adózó háztartások viszonylatában pontos adatokat kapunk a ki- és beköltözések, valamint az elhalálozások tekintetében, sőt bizonyos ismereteket szerezhetünk a születések és a házasságkötések egy részéről is. Ugyanakkor a születések és a halálozások számából következtetni tudunk a természetes szaporodásra, a ki- és beköltözésekből a fluktuációs népességnövekedésre, mindezek egy bevételéből pedig a tényleges szaporodásra. Tekintve, hogy e férfiakkal kapcsolatos adatok legalább annyira vonatkoznak a női nemre is, óvatos becsléssel nyugodtan feltételezhetjük őket a 57 SZAKÁLY, 1Ô70. 68, 88—90.; KÁLDY-NAGY, Tolna ... 1902. 579—600.; uő, Magyarországi.. . 1970. 74—86,; KÁLDY-NAGY, Harács-szedők ... 1970. 168.