Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
ez a folyamata jól kivehető a budai és hatvani szandzsák 1559. évi összeírásának fogalmazványából. Az összeíró minden egyes településnél az előző összeíráskor nyilvántartásba vettek nevét sorba felolvasta, a jelentkezőktől megkérdezte a családi helyzetükben történt változást, a sorok közé bejegyezte az időközben felserdült fiaik nevét, és felírta, ha fiaik, kiket előzőleg írtak össze, megnősültek. Akik nem jelentkeztek, azokról megtudakolta távollétük okát, és a hallottak alapján nevük fölé jegyezte: meghalt, eltűnt, megszökött, őrsi faluban lakik, több mint tíz éve Kecskemét városban lakik, vagy „kérdezéskor azt vallották: ilyen nevű ráját nem ismerünk" stb. Utána e régi névsor végére, vagy ha ott nem volt hely, a lap szélére felírta az újonnan beköltözöttek nevét, majd szám szerint kimutatta, hogy korábban abban a faluban, illetve városban hányan voltak az előző összeírás szerinti „régi" lakosok, mennyi halt meg közülük, hányan maradtak meg, és mennyi az újonnan jöttek száma. Az előző összeírás ily módon történt kiigazítása alapján készült el az új összeírás letisztázott példánya, melybe természetesen a meghaltak, eltűntek, megszököttek stb. nevei már nem kerültek be." Ezekbe a török adódefterekbe tehát csak az adózó háztartásfők és a velük egy kenyéren élő nős vagy nőtlen hozzátartozók vagy szolgák kerültek be, s kimaradtak a nők és a kisebb fiúgyermekek. Az 1546-os és 1562-es kecskeméti névösszeírás azonos elvek alapján készült, s a különbség csak annyi, hogy az utóbbi a családi állapotot nem tünteti fel. Viszont az 1559-es öszszeírás, mint a fentiekből is láthattuk, tulajdonképpen az 1546-os defter másolata, melybe pontosan bejegyezték az időközben eltelt 13 esztendő változásait. Demográfiai szempontból ez az összeírás a legértékesebb, mert személyenként nyomon követhető belőle a családi állapotban bekövetkezett változás, továbbá a fluktuáció és a mortalitás mértéke. A másik két adójegyzékből inkább csak az adózó háztartások szerkezete, nagysága vizsgálható, míg a népmozgással kapcsolatban csak az azonos személynevek egyenkénti Összevetéséből vonhatunk le bizonyos következtetéseket, melyek azonban jóval pontatlanabbak, mint 1559-es adatok. 55 55 Vö.: SZAKÁLY, 1970. 61—133.; MÉSZÁROS L—HAUSFATTER K., 1974. 2. sz. 213—35.; 1546,1562: KÁLDY-NAGY, Kanuni.,. 1971. 328—35.; 1559.: uő, A budai... 1977. 335. ssz. 173—8. p.; KÁLDY-NAGY, Magyarországi... 1970. 19. — A megszökötteket sohasem vonták le a végső összesítésből, így a török írnokok által az 1559-es defterek végén közölt összegező adatok mindig pontatlanok! — MÉSZÁROS L.—HAUSFATTER K„ 1974. 2. sz. 213—220. —Az első 2 defter analógiájára a vezeték- és keresztnéven szereplő —feltehetően nős — férfiakat soroltuk 1562-ben az adózó (tizedfizető) háztartásfők közé. Ezeknél többnyire 1—2 fiút is feljegyeztek. 12 Bács-Kiskun megye múltjíbol II. лтчг.
