Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
felekezetek egymás közötti viszályából csak a kívülálló harmadik, a török kádi húzhatott hasznot, amikor gyakori vitáikra nála kerestek „Törvényt". Másrészt az egyezséglevél arról tanúskodik, hogy az 1560-as évek elején, egy évvel Szegedi Kis István református püspök Ráckevére kerülése után Kecskeméten még a protestantizmus konzervatívabb, lutheri irányzata volt elterjedve, melynek befolyását csak az 1564-es ráckevei zsinat és az 1567-es debrecen—egervölgyi hitvallás kezdhette fokozatosan visszaszorítani, míg aztán a 70-es években itt is uralkodóvá vált a reformáció középutas ága, a cívispolgárság igényeit jobban kifejező kálvinizmus. 52 A XVI. századi Kecskemét református és katolikus egyházközségének belső életéről, a papok tevékenységéről, a hívek számarányáról nem rendelkezünk semmilyen ismeretekkel. Mivel 1564 után egyetlen magyar vagy török forrás sem tesz említést a két hitfelekezet súrlódásáról, azt kell feltételeznünk, hogy az ekkor megkötött templomegyezség és vallásbéke hatásosnak, tartósnak bizonyult. A vallásbéke fenntartásában feltehetően közreműködött a Duna-melléki reformátusok ráckevei püspöke, a hatalmas tudású Szegedi Kis István szuperintendens is, aki köztudottan korának legtoleránsabb szemléletű reformátora volt a magyarországi török hódoltság területén. 1572-ben bekövetkezett halála után lelkészutóda, Skarica Máté gyakorolhatott befolyást Kecskemét reformációjára, aki 1591-ben történt meggyilkolásáig a Duna—Tisza közi zwingliánus-kálvinista protestantizmus vezető egyéniségeként működött. Bár, mint említettük, a kecskeméti protestáns és katolikus hívek számarányáról nem rendelkezünk konkrét ismeretekkel, bizonyos tényekből mégis inkább arra következtethetünk, hogy az 1560-as években a megreformált vallás hívei még kisebbségben voltak. Erre utal az, hogy az 1564-es egyezséget, egy kivételével, csak „pápisták" írták alá, s hogy az ő kezükben maradt a régi kőtemplom, míg a „lutheránusok" kénytelenek voltak egy egyszerű kis fatemplomot építeni maguknak. Végh Mihály és az 55. zsoltár (1561) A XVI. századi Kecskemét kulturális életét bemutató kép semmiképpen sem lehet teljes az irodalom- és művelődéstörténeti szempontból egyaránt igen jelentős, az adott mezővárosi kereteken túlmutató, az egyetemes magyarországi reformáció egyik legszebb hódoltsági gyöngyszemének tekinthető 55. 52 KATHONA G., 1974.22, 45,133. ; HORNYIK, 1861. II. 225. A hitfelekezetek kibékülésében megnyilvánuó tolerancia feltehetően összefügg Szegedi püspök hasonló tevékenységével.
