Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)
MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén
Cseh András kecskeméti, Bankócs Máté kevi, Kovács György halasi és Varga Ferenc kecskeméti." Ez az 1590 októberében írt levél érdekes megvilágításba helyezi a kecskeméti tőzsérek tevékenységét, közvetlenül a 15 éves háború kitörése előtt. Már maga az a tény, hogy a királyhoz intézett levelet az alföldi kereskedők nevében és megbízásából 3 kecskeméti, 1 ráckevei és 1 halasi tőzsér írta alá, világosan jelzi a kecskeméti állatkereskedők folyamatosan növekvő szerepét a hódoltsági marhakereskedelemben. A folyamodványnak közvetlenül az uralkodóhoz intézése, s egyáltalán az egész levél hangvétele szemléletesen tükrözi a gazdag alföldi mezővárosok fontos szerepet játszó távolsági kereskedőinek erőteljesen megnövekedett parasztpolgári öntudatát: elvárják a „bécsi királytól", hogy kérésükre —vagy inkább követelésükre — „kívánatos választ" adjon. A magyar kamara közbenjárására a király teljesítette is a kecskeméti és más alföldi tőzsérek kívánságát, melynek következtében ismét megélénkültek a győri marhavásárok. A levél konkrétan bizonyítja, hogy a XVI. század második felében a kecskemétiek gyakran felkeresték a győri hetipiacokat, országos vásárokat, s innét továbbhaladva Mosonmagyaróvárig vagy egészen Bécsig hajtották állataikat. Ez lehetett egyik legfontosabb hajtási irányuk, bár valószínű, hogy Ausztrián kívül Morvaországba, valamint délnyugatra, Velence felé is vittek ki szarvasmarhát. 40 A szűkös forrásadottságok, jelenlegi ismereteink közepette, csak a fenti, számos viszonylatban erősen töredékes kép kialakítását teszik lehetővé a kecskeméti tőzsérekről, lókereskedőkről és más kalmárokról. Mindenesetre, e hiányosságok ellenére egy valami már a mostani adatokból is világosan kiolvasható: a kecskeméti tőzsérek hódoltsági viszonylatban is számottevő marhakereskedelme, mely a XVI. század 60-as éveinek elején Ráckeve és Kálmáncsa mögött a harmadik helyet foglalta el a töröknek hódolt alföldi és dunántúli területen. 40 VASS E., A váci. . . 1972. 132. VASS E., Uo.; vö. : SZAKÁLY, Dél-Dunántúl. . . 1973. 94.„A kommendarendszer lényege az a megbízás, amelyet egy vállalkozó kereskedő valamely faktornak ad, aki az üzlet lebonyolításával kapcsolatos feladatokat látta el, sokszor alkalmazottak tömege mellett. A külföldi kereskedőkkel szövetséget köthettek, s azoknak megbízottjaként az adott helyen bonyolíthatták le üzleteiket." (Komorőczy, 1944. 15.) ,,A hivatásos nagykereskedők, tőzsérek és kalmárok Magyarországon érdekeik védelmére már a XV. század óta megalakították a maguk szervezeteit. A XVI. századra főként a kommenda-szervezet terjedt el. A török hódoltság területén ilyen szervezet volt Kecskeméten és Debrecenben. E két alföldi város kereskedőtársasága vezető szerepet játszott az Alföldről nyugatra irányuló terményszállítás lebonyolításában." (Vass E., A váci... 1972. 131.) — SZAKÁLY, Dél-Dunántúl. . . 1973. 93—6.; TAKÁTS S., Rajzok. . . I. 88—9, 93.; TAKÁTS—ECKHART— SZEKFŰ, 1915. I. 92—5. ; TAKÁTS S., Egy hős kapitány halála. = Uő, Szegény .. . é. n. 158, 258. — „Győr és Magyaróvár piacai gyűjtötték egybe a kihajtott marhákat, hogy aztán Bécs felé irányítsák." (VASS E., A váci... 1972. 133.)
