Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

A révek marhaforgalma településenként 1563-ban (1 év alatt) Marhák (db) Vámolások Tőzsérek A szarvasmarhák A település neve Marhák (db) Vámolások Tőzsérek vámja értéke Marhák (db) száma (akcse) (ft) (ft) 1. 2. 3. <• 5. 6. 7. Ráckeve 8 316 30 48 415 800 8 316 49 896 Kecskemét 7 272 54 54 363 600 7 272 43 632 Bátaszék 2 478 6 6 123 900 2 478 14 868 Tolna 1 308 6 6 65 400 1 308 7 848 Összes 19 374 96 114 968 700 19 374 116 244 44. táblázat A marhahajtás legforgalmasabb napjai a ráckevei—dunaföldvári vámhelyen 1562-ben Vámolás időpontja Arányuk az összes napok %-ában Marhák száma Arányuk az összes marhák %-ában 1. 2. 3. 4. 1562. IX. 25. 0,42 8 850 61,69 1562. IX. 17. 0,42 1 584 11,04 1562. VI. 25. 0,42 878 6,12 1562. VIII. 23. 0,42 654 4,57 4 nap 1,68 11964 83,42 A kecskeméti tőzsérek nemcsak Ráckevén és Dunaföld váron, hanem Vácon is vámoltattak szarvasmarhát. Az 1563. július 22—1564. március 9-e közti hét és fél hónapból fennmaradt váci vámnaplók is értékes adatokat közölnek Kecskemét marhaforgalmáról. A következő táblázatokban közöljük Kecskemét és a legfontosabb hódoltsági mezővárosok 7,5 hónapi és 1 évi váci marhakereskedelmének legfontosabb adatait :