Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

MÉSZÁROS LÁSZLÓ Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén

get, valamint a hetipiacok és az országos vásárok szintén egy évi átalányadóját. Kecskemétet is beleértve a szandzsák 9 városában írták össze ezeket az adótételeket 1546-ban: 28. táblázat A budai hászvárosok borvámja és piaci-vásári bevétele Jő46-ban Város Borvám Piaci-vásári bevétel Együtt i. 2. 3. 4. Buda 33 000 24 333 57 333 Buják — 40 40 Cegléd — 500 500 Kecskemét 100 180 280 Óbuda 75 — 75 Pest — 60 000 60 000 Ráckeve — 1 500 1 500 Tápiószecső — 300 300 Vác — 20 000 20 000 Összes 33 175 106 853 140 128 Kecskemét borkereskedelme Budáéhoz képest egészen elenyésző mértékű volt, s ugyanezt mondhatjuk el piaci és vásári bevételeiről is. Az állattartó Kecskemét e korban még nem tudott olyan hatalmas áruforgalmat lebonyolítani saját területén, mint Pest, Buda vagy Vác, melyeknek sokadalmain a fél ország ,,árus emberei" összesereglettek. Különösen Pest állatvásárai voltak híresek és rendkívül látogatottak; a város egyedül akkora vásári és piaci jövedelemre tett szert évente, mint a budai szandzsák összes többi települése együttvéve. Minden bizonnyal Kecskemét állatainak egy része is a pesti országos vásárokon cserélt gazdát, s nem annyira a csekély bevételű helyi sokadalmakon. A török adatok fényében könnyen a helyére tehető a közismerten igen gyenge eredményeket felmutató Borovszky-féle Pest megye-monográfia tudománytalan kijelentése: „Kecskemét volt hajdan az egész ország állatkereskedelmének a középpontja. Vásárai olyan nagy forgalomnak örvendtek, hogy néha két hétig, sőt tovább is eltartották és azokon fél Európa kereskedői fordultak meg. Bécs és a császári hadsereg élelmezését majdnem egyedül Kecskemét látta el marhával." A XVI—XVII. századi Kecskemét három országos vásárt tartott minden évben. Azonban erről is csak II. Ferdinánd király 1622-es privilégiumlevele ad hírt, midőn Kecskemét bírója, tanácsa és minden polgára részére engedélyezte azon három országos vásárt, melyeket a város a török által történt elpusztítása előtt is tartani szokott. Egy 1393-as adat azt bizonyítja, hogy a kecskeméti országos vásárok eredete még a XIV. századra nyúlik vissza. Az